rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nyílt levél Orbán Viktornak: legyen több pénz a környezetvédelemre!

Orbán Viktor
Orbán Viktor   -   Szerzői jogok  Olivier Matthys/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Összesen több mint 180 kelet-közép-európai - köztük számos magyar - tudományos és civilszervezet kéri egyszerre kormányát, hogy harcoljon a nagyobb környezetvédelmi forrásokért Brüsszelben. Az Európai Tanács jövő heti ülésén ugyanis a kormányfők a 2030-as éghajlatvédelmi célokról fognak vitázni.

A magyar, bolgár, cseh, lengyel, román és szlovák szervezetek által aláírt nyílt levélben 4 követelés szerepel:

  • a járvány miatt megítélt helyreállítási forrásokat fordítsák a Párizsi Megállapodást szolgáló éghajlatvédelmi célokra
  • a társadalmi jóllét és egészség növelésére
  • a gazdaság alapját képező környezet állapotának javítására
  • Valamint az uniós kormányok közösen kezeljék a gazdasági, egészségügyi és éghajlati problémákat

Miért most?

Mint a legtöbb közpolitikára, a környezetvédelemre is negatív hatással volt a koronavírus-járvány. Miközben emberek milliói fertőződtek meg és veszítették el a megélhetésüket, eurómilliárdok folytak el az egészségügy felkészítésére és a gazdaság megmentésére. Ebben a szinte ,,háborús helyzetben" a környezet megóvása a teendők listájának végére került.

Michael Sohn/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
No Planet BMichael Sohn/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

Az Európai Unió idén januárban még azt tűzte ki célul, hogy 2050-re teljesen klíma-semlegessé válik, vagyis gazdasági tevékenysége közben nem bocsát ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit a természet át tud alakítani. Ehhez pedig egy 30 milliárd euróval megtámogatott Átmeneti Alap létrehozásáról is döntött. A megújulási terv szerint minden közösen elköltött cent harminc százalékát a klímaváltozás megállítására, illetve a társadalmi és gazdasági hatások mérséklésére kellett volna fordítani. A nyár elején viszont - látva a COVID-19 okozta károkat - az EU visszatáncolt és harmadára, vagyis 10 milliárd euróra csökkentette az alap keretét.

Az új költségvetésben a vidékfejlesztés pénzügyi kerete megfeleződött, 15 milliárd helyett 7,5 milliárd euró jut erre a célra. És a Juncker-terv új szakasza, az üzleti befektetésösztönzők szintén léket kaptak, hiszen a tervezett 30 milliárdról 5,6 milliárdra csökkent a költségkeretük.

A klímaalap megvágásának Lengyelország volt a fő vesztese. Lakossága nagy része, főleg Sziléziában ugyanis ezer szálon kötődik a szénbányászathoz és a szénalapú energiatermeléshez. Ha nem érkezik egy hatalmas uniós tőkeinjekció az országba, Varsó számára elérhetetlenné válik a klímasemlegesség 3 évtized alatt.

A vigaszdíj

Bár a klímaalapot jelentősen megnyirbálta az EU, Brüsszel azt ígéri, hogy a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére létrehozott helyreállítási csomagban lesznek a környezetvédelemre fordítható források is. Arról viszont mindenki mást gondol, hogy ezek a pénzek mekkorák lesznek és valóban elérik-e a céljukat.

A Magyar Természetvédők Szövetsége - amely szintén aláírta a nyílt levelet - attól tart, hogy Magyarországon mindenre fogják költeni a uniós támogatásokat, kivéve a klímaváltozás megállítására.

Az Európai Unió soha annyi közpénzt nem mozgósított még, mint most, a klímasemlegesség elérése érdekében. Nincs most jobb beruházás, mint az éghajlatvédelmi cselekvés erősítése. A magyarok zöme által támogatott, 2050-re kitűzött nemzeti klímasemlegesség törvénybe ültetése következetességet követel a magyar kormánytól is. Ezért játszmák nélkül, nyíltan támogatnia kell az európai zöld megállapodás szerinti középtávú magasabb uniós éghajlatvédelmi célt.
Botár Alexa
A Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat és energia programvezetője

Titokban döntene a kormány az uniós helyreállítási alapról — hogy tisztán lássunk, a miniszterhez fordultam az adatok...

Publiée par Szél Bernadett sur Dimanche 4 octobre 2020

Szél Bernadett független képviselő szerint viszont addig nem lehet semmilyen irányba ösztönözni a kormányt, amíg az titokban készíti el saját helyreállítási tervét. A tagállamoknak ugyanis maguknak kell összeállítaniuk egy költségbecslést, hogy mely ágazat megsegítésére mennyit szeretnének költeni, majd ezt küldhetik el jóváhagyásra Brüsszelbe. Ha ebben a környezetvédelem kezdettől fogva kis hangsúlyt kap, akkor a megítélt támogatás is alacsony lesz. A Fidesz-KDNP vezetés viszont - a V4 országok közt is egyedülálló módon - nem egyeztetett az ellenzékkel, hogy kiderüljön ki-melyik szektort részesítené előnyben.

Szél Bernadett Branislav Gröhling szlovák oktatási miniszter sajtótájékoztatója révén arról értesült, hogy elvben a pénz 37%-át zöld projektekre, 20%-át pedig a digitális átállásra kell fordítani. Ez a politikus szerint ,,egy újabb hatalmas esély Magyarország számára, hogy a a fenntartható jövő felé forduljon".