Szervkereskedelem, kiszivárogtatott dokumentumok, csillapíthatatlan düh – a koszovói háborús bűnök háttere
HIRDETÉSBilincsben vezették el az UCK veteránszövetség elnökét, Hysni Gucatit Pristinában. Az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) veteránjainak szövetségénél tartott razziát néhány napja az Európai Unió koszovói igazságügyi és rendőri missziója, az EULEX.
Háborús bűnösök vagy hősök?
Az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges ügyészség emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával június 24-én emelt vádat Hashim Thaci koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több egykori másik tagja ellen.
A felelősségre vonást nehezíti, hogy míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.
A veteránszövetség szándékosan nehezíti az eljárást
Az UCK háborús bűneinek feltárásával és bizonyításával foglalkozó különleges megbízottak szerint a veteránszövetség igyekszik ellehetetleníteni az igazságszolgáltatás lefolytatását.
Hysni Gucatit pénteki elfogása után Hágába vitték, hogy az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság kihallgathassa.
A pristinai rendőrségi akciót alig 24 órával azt követően tartották, hogy Koszovóban elfogták a koszovói hírszerző ügynökség korábbi vezetőjét, Salih Mustafát, aki szintén az UCK veteránja volt. Salih Mustafát is Hágába vitték kihallgatásra.
Rejtélyesen megszerzett dokumentumok
A veteránszövetség elnöke, Hysni Gucati a nemrég bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amik állítólag az UCK egykori tagjainak bírósági eljárására vonatkoznak, és feltehetően a különleges bíróság archívumából származnak.
Az iratok tisztázatlan körülmények között kerültek Gucatihoz. Az EULEX a kérdéses dokumentumokat is lefoglalta a pénteki razzia során.
Óriási kihívás a háborús bűnök bizonyítása
Alig egy nappal Gucati letartóztatása után helyettesét, Nasim Haradinajt is őrizetbe vették a koszovói fővárosban, a „tanúk megfélemlítése, megtorlás és az eljárás titkának megsértése” miatt.
Gucati, Haradinaj és az UCK ügyében a háborús bűnök bizonyítása óriási kihívás a bírósági eljárásban és az azt megelőző nyomozati munka során.
A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik.
Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.
Legalább száz gyilkosság, szervkereskedelem, kínzások
Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább száz gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tettei máig vitatottak. A szervezetet megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett.
Tanúvallomások alapján gyanítható, hogy fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű embereket csonkítottak, kínoztak, illetve gyilkoltak meg, esetenként szerveiket is felhasználták.
A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is felmerült.
Mi történt később?
Bár az UCK-t a háború után katonai erőként feloszlatták, parancsnokai és vezetői Koszovóban jelentős közszereplőkké váltak azt követően, hogy az ország 2008-ban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától.
Hashim Thaci, a független Koszovó első miniszterelnöke, aki 2016 óta az ország elnöke, a háború alatt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai szárnyát vezette.
HIRDETÉSAz UCK más vezetői is kaptak fontos pozíciókat a háború utáni Koszovóban, Így például Agim Ceku, az UCK parancsnoka, aki 2006-2008 között miniszterelnök volt, és Kadri Veseli, a koszovói parlament volt elnöke, aki a mozgalom egyik alapítója.
Mi volt az UCK szerepe?
Az 1990-es évekre döntően albán többségű Koszovó autonóm tartomány Jugoszlávia felbomlásakor a többi jugoszláv tagköztársasághoz hasonlóan független állammá akart válni, amit a koszovói albánok kezdetben békés eszközökkel, majd fegyveres harccal próbáltak elérni.
Az UCK 1996-ban kezdte meg működését radikális gerillaerőként. Ellenezte Koszovó szerb ellenőrzését, ezért szerb rendőrőrsök és politikusok ellen hajtott végre támadásokat. Ezt elítélte a nemzetközi közösség, és terrorszervezetnek minősítették, az USA felvette a „tiltott szervezetek” listájára.
Amerika először tiltotta, majd támogatta
A változás az UCK megítélésében 1998-ban történt, amikor a szerb erők véres támadásokat indítottak az albán etnikai lakosság ellen Koszovóban. Az UCK a koszovói függetlenségért folytatott harc fő szereplőjévé vált, megnyerve az Egyesült Államok támogatását.
A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, ami a NATO fegyveres beavatkozását vonta maga után.
HIRDETÉS1999-ben Milosevicset háborús bűncselekményekkel vádolták koszovói cselekedetei miatt, valamint az 1991-1996 közötti boszniai háborúval összefüggésben. 2006-ban halt meg, amikor hágai tárgyalása zajlott.
Koszovó államisága
A válság fegyveres szakaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata zárta le, ami Koszovót ENSZ-protektorátussá tette NATO-megszállás alatt.
A határozat nem rendezte a tartomány jövőbeni státuszát. Koszovót az ENSZ és számos ország ma is Szerbia ENSZ-irányítás alatt álló területének tekintik. Koszovó 2008. február 17-én egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, amit jelenleg 101 ENSZ-tagállam ismer el.
Az EU tagországainak többsége az új állam elismerését támogatja, öt tagország (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) azonban nem ismeri el a függetlenséget, mert saját országuk nemzetiségi politikájában nem akarnak kisebbségeik számára hivatkozásként szolgáló precedenst teremteni. Így az EU csak tudomásul vette Koszovó függetlenségét.
A név szerinti bizonyítás gyakran szinte lehetetlen
A koszovói konfliktus rendezését bonyolítja, hogy nincsen győztesek igazsága és vesztesek kizárólagos vétke. A véres erőszakká mélyülő háborús krízisben mindkét félnek vannak valós sérelmei, illetve elszenvedett fájdalmai, veszteségei.
HIRDETÉSA konkrét bűnesetek felderítése megtörténhet, hiszen a harcok által sújtott generáció velünk él, de a tettek bizonyítása név szerinti vétkesekre az esetek jelentős részében szinte lehetetlen.
Nobel-békedíj: Trump jelölést kapott Koszovó kapcsán is
Donald Trump szeptemberben két jelölést is kapott a Nobel-békedíjra. Először Christian Tybring-Gjedde norvég parlamenti képviselő javasolta a közel-keleti egyezményekért, majd Magnus Jacobsson svéd parlamenti képviselő jelentette be, hogy jelöli az amerikai elnököt a szerb-koszovói gazdasági kapcsolatok normalizálásáért, amely a Balkánon segíti elő a megbékélést.
A délszláv válságot elszenvedettek azt tartják, hogy egy-egy háborús konfliktus addig nem csitul el maradéktalanul, amíg él az utolsó olyan ember, akit személyesen érintett.