rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Talpra állhat az EU gazdasága a COVID-19 után?

euronews_icons_loading
Talpra állhat az EU gazdasága a COVID-19 után?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A Real Economy stábja a Brüsszeli Gazdasági Fórumon járt, hogy lerántsa a leplet a EU gazdaságának főbb kihívásairól. A gazdasági ügyekért felelős uniós biztos Paolo Gentilonit, illetve az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt az Euronews gazdasági szerkesztője, Sasha Vakulina kérdezte.

SV: Az Unió nyári előrejelzése szerint idén a gazdaság 8,3%-kal zsugorodik, jövőre pedig várhatóan 5,8%-kal fog bővülni. Hogy beinduljon a növekedés, az EU tervez egy gazdaságélénkítő csomagot, a „NextGenerationEU”-t, illetve megerősítené az Európai Unió hosszú távú költségvetését is. Az Európai Unió helyreállítási terve elég lehet, hogy beindítsa a gazdaságot, időben vagyunk?

CM: A júliusi döntésünkkel európai szinten egy erős politikai akaratot fejeztünk ki. Mert gyorsan és erőteljesen reagáltunk. Néhány hét alatt meggyőztük mind a 27 tagállamot, hogy mobilizáljanak egy rendkívüli összeget – közel 2 ezer milliárd eurót – a következő évekre, hogy alapvetően meg tudjuk változtatni a gazdasági és társadalmi berendezkedést akár a klíma, akár a digitális technológiai szempontoknak megfelelően. Ez az Európa jövőjére vonatkozó stratégiánk alapja.

PG: Szerintem ez egy rendkívüli döntés. Első alkalommal intézünk közösen egy közös adósságot, hogy közös célokat támogassunk. Természetesen nem ez az egyetlen intézkedés, hiszen nem szövetségi állam vagyunk, hanem több tagállam is még a maga módján kezeli a kialakult helyzetet. Ha összességében nézzük, akkor látjuk a közös európai – illetve a nemzeti fellépéseket is. A közös vállaláshoz össze kell hangolnunk a tagállamok prioritásait, hogy előtérbe kerülhessen a Zöld megállapodás, a Digitális Agenda és a társadalom rugalmassága.

SV: A helyreállítási alap változtatott az uniós tagállamok szerepén?

PG: Igen, változtatott. Elsőként a munkavállalók és családok védelmében. Képzelje csak el, mi történt volna velük a beavatkozás nélkül? Az állam szerepe kitágult. Azt viszont biztosítani kell, hogy ez az erőteljesebb szerep ne helyettesítse a magánszektort és ne rontsa az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacunkon, hiszen az már állami beavatkozás. Az köztudott, hogy a tagállamok nem azonos erővel rendelkeznek az unión belül. Egyensúlyba kell hoznunk a közös politikánkkal a tagállamok közötti eltérések kockázatait.

CM: Szerintem a COVID-19 okozta válság tisztán megmutatta, hogy a 27 európai országnak közös érdeke, hogy stratégiai szinten autonómabbak és függetlenebbek legyünk. Ezért szerintem a klíma-, illetve digitális törekvéseink a legjobb eszközök, mert fontos, hogy minden európai polgár támogassa, különösen a fiatalok.

Az Eurofund áprilisi kutatása a koronavírus hatásairól.

SV: 2050-re elérhető a karbonsemlegesség az EU-ban?

CM: Meggyőződésem, hogy eltökéltebbek vagyunk, mint valaha. Mert az utóbbi pár hónap megmutatta, hogy az éghajlati változás nem lehet másodlagos kérdés. Hanem életbe vágó. Életbevágó, hogy haladjunk, előre.

PG: Nos, szerintem a járvány továbbá ráerőltetett minket arra is, hogy képezzük magunkat az új digitális eszközök, illetve a környezettudatosság terén. Most még jobban kell ragaszkodnunk a Zöld egyezményünkhöz, mint valaha. Két nagyon fontos dolgot kell megvalósítanunk: könnyítenünk kell az állami beruházásokat, valamint össze kell hangolnunk a tagállamok helyreállítási terveit a zöld törekvésekkel.

SV: Hogyan látják most 2021-et? Vannak még további opciók az EU eszköztárában, ha esetleg szükség lesz rá?

PG: A lehetőségeket gyakran az események szülik. Jelenleg az a fő célunk, hogy magabiztosak legyünk, hogy küzdjünk a bizonytalansággal. Mert ez nem járvány második hulláma, viszont van több helyi gócpont. Ez pedig ismét a bizonytalanság kockázatát eredményezi. A gazdaság fellendülése folyamatban van, de ahhoz, hogy felgyorsuljon, ahhoz nagyobb magabiztosságra van szükség. Az európai csomag létfontosságú, nem csupán gazdasági, hanem pszichológiai szempontból is. Igen, van egy európai csomagunk, biztosak lehetünk benne, hogy egyetlen tagállamot sem hagyunk magára, és együtt képesek leszünk talpra állni. Ez most Európa üzenete.

CM: Évekig a bruttó hazai terméket tekintettük a fejlődés kritériumának. A GDP alakulása az előző évhez viszonyítva szokott lenni sokszor az egyetlen mutató. Erről viszont most vitát nyitnék. Ha az akarjuk, hogy Európa védelmezőként tudjon fellépni, ha azt akarjuk, hogy Európa ambiciózusan arra törekedjen, hogy a 450 millió polgárának javítsa a mindennapjait, akkor egy új mutató kell. A tagállamokkal és közgazdászokkal együtt ki kell dolgozzunk egy új, egy jobb kritériumot, amelyikkel jobban mérhető az oktatás fejlődése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a diszkrimináció felszámolása. Egy új kritériumra van szükség, mert Európa erőssége az európai értékeken alapul – hogy az intézkedéseink középpontjában az emberi jogok és az emberi méltóság tisztelete áll. Ebben az esetben pedig a GDP nem a megfelelő kritérium, hogy megmutassa, hogy a döntéseink valóban pozitív hatást gyakoroltak-e.