Az eddigi kedvező gyakorlati tapasztalatok ellenére több kutató szerint egyelőre csupán reménykeltőnek nevezhető a módszer.
HIRDETÉSSzámos országban nyilatkozták az orvosok, hogy felgyorsította a súlyos állapotba került koronavírusos betegek gyógyulását, ha a betegségen már átesett emberek vérplazmájával kezelték. Ennek ellenére az eljárást kísérleti terápiának tekinti az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
Figyelmeztetést adtak ki
Kedden figyelmeztetést adott ki álláspontjáról a WHO. Az eddigi eredmények nem elég meggyőzőek, bizonyító erejük alacsony, állította a WHO nevében megszólaló szakértő, Soumya Swaminathan.
Az évszázados módszer lényege, hogy a betegségből felgyógyultak vérében antitestek jelennek meg, amik egy új beteg szervezetébe juttatva gyorsíthatják állapotának javulását.
Hazánkban is alkalmazzák
A módszert Magyarországon is alkalmazzák, rendszeresen kérik a gyógyultakat, hogy adjanak vért a következő páciensek kezeléséhez.
A vérplazmás gyógyítás jelentősége akkor nőtt meg a koronavírusos betegek kezelésében, amikor bizonytalanná vált a hidroxiklorokin alkalmazhatósága, egyre több publikáció jelent meg a lehetséges kockázatokról.
Az ebola megfékezésében is segített
A vérplazmás terápia több más betegség kezelésekor is bevált, mielőtt kifejlesztették a védőoltást az adott kórokozó ellen. Ilyen volt a kanyaró, a mumpsz vagy a himlő. A hatásos vakcina megalkotása előtt vérplazmás gyógyítást alkalmaztak, de az azóta eltelt évtizedek alatt a köztudat szinte megfeledkezett a módszerről. Nemrég az ebolajárvány kezelésében is hatékonynak bizonyult.
A koronavírusos betegek gyógyításában nem csak a páciensek szempontjából mondták előnyösnek a terápiát a kedvező tapasztalatokat szerző orvosok. Hangsúlyozták, hogy az egyént megmenti a hosszas szenvedéstől, miközben az egészségügyi ellátórendszer erőforrásait is kíméli a gyorsabb gyógyulás, mert hamarabb bocsátható haza a beteg.
Több tapasztalatra lenne szükség
A WHO álláspontja szerint azonban nincs elegendő tapasztalat, ami a gyakorlati eredményeket tudományosan támasztaná alá, teljes körű kép az idő rövidsége miatt nem alakítható ki, hiszen csak hónapok óta alkalmazzák széleskörűen a vérplazmás terápiát az új koronavírus ellen.
A kezelést azért választják mégis az orvosok, mert egyes kísérletek szerint ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt kiirtható a fertőzött szervezetből a vírus, s a kezelés egyben csökkenti a beteg egyes szervi károsodásainak mértékét is.
A szövődmények károsabbak, mint az alapbetegség
A vírus okozta betegség során gyakran alakulnak ki szövődmények, ha elhúzódik a gyógyulás. Rengeteg beteg számolt be arról, hogy a kezdeti légzőszervi tüneteket követően hetek múltával újabb és újabb, más jellegű panaszaik jelentkeztek, így például mozgásszervi tünetek és más szervek kóros viselkedése.
Vasárnap az Egyesült Államokban is engedélyezték a koronavírusos betegek vérplazmás kezelését, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) rendkívüli felhatalmazást adott.
A felhatalmazás nem jelenti azt, hogy a plazmaterápia biztonságosnak és hatékonynak tekinthető. Ennek megállapítása érdekében számos, a szigorú tudományos kritériumoknak megfelelő tanulmány zajlik, hangsúlyozták a kutatók, akik óvatosságra intenek.
Csupán reménykeltőnek nevezhető
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a legnagyobb nehézségek a standardizálás körül merülnek fel. A plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termel a vírusra.
A plazmaterápia körülbelül egy évszázadra visszatekintő gyógymód, ennek ellenére az új koronavírus esetében további tapasztalatok gyűjtése szükséges. Több szakértő akad a nemzetközi tudományos életben, akik úgy vélik, hogy egyelőre csupán reménykeltőnek nevezhető a módszer.