rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lemondott Mali elnöke, miután lázadó katonák őrizetbe vették

euronews_icons_loading
Lemondott Mali elnöke, miután lázadó katonák őrizetbe vették
Szerzői jogok  AP/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Lemondott Mali elnöke, miután lázadó katonák Boubou Cissé kormányfővel, több miniszterrel, a hadsereg befolyásos vezetőivel és saját fiával együtt őrizetbe vették. Bamakóban utcai ünneplés kezdődött, de a nemzetközi közösség elítéli a katonai hatalomátvételt.

Mali elnöke, Ibrahim Boubacar Keïta szerda hajnalban, egy televíziós beszédben jelentette be, hogy a vérontás elkerülése érdekében távozik, és feloszlatja a parlamentet. A politikus elmondása szerint mindvégig az ország helyreállításán dolgozott, és azt mondta, nem maradt választási lehetősége, engedelmeskedik az őt elfogó katonáknak.

AFP/Ludovic Marin
Ibrahim Boubacar KeïtaAFP/Ludovic Marin

„Szeretném ebben a pillanatban megköszönni azt, hogy a Maliban élő emberek hosszú éveken át támogattak engem, és meleg szívvel fordultak hozzám. Bejelentem, hogy lemondok a tisztségeimről, az összes tisztségemről, ettől a perctől kezdve" - mondta az elnök, akinek hatalma ellen az elmúlt hónapokban több véres tüntetés is volt Maliban. Keïta azt is hozzátette, hogy az volt számára a legrosszabb, hogy sokan meghaltak az ellene zajló tüntetéseken.

Ismét katonai puccs hozta el a hatalomváltást

A lázadás a főváros, Bamako közelében található Kati katonai bázison indult Keïta ellen. A politikus 2013-ban, egy hasonló puccs után került hatalomra. Az Amadou Toumani Touré hatalmának végét jelentő felkelés szintén a Kati bázisról indult.

Az addig Nyugat-Afrika mintaállamának számító Mali északi részén a puccsot követően dzsihadista csoportok és tuareg lázadók vették át az irányítást, és az országban azóta is rossz a biztonsági helyzet.

Keïta hét év alatt nem tudta leverni az ország északi részén tevékenykedő dzsihadistákat, és a gazdaságot sem tudta talpraállítani. Az ellenzék ráadásul választási csalással és korrupcióval vádolja a lemondott elnököt. Az ellene indult tüntetések élére a 2020. Június 5-i Mozgalom - Hazafias Erők Tömörülése nevű csoportosulás állt, amely az áprilisi vitatott parlamenti választás után erősödött meg.

AP Photo/Mohamed Salaha
Felkelő katonák Bamako közelébenAP Photo/Mohamed Salaha

A BBC értesülései szerint a puccs elindításához az is hozzájárulhatott, hogy a hadsereg soraiban sokan voltak elégedetlenek a helyzetükkel. Keveselték a fizetésüket, és elegük lett a dzsihadisták elleni eredménytelen harcokból. Annyit lehet tudni, hogy a zendülést Col Malick Diaw, a Kati bázis helyettes parancsnoka vezeti.

Maliban ünnepelnek, a nemzetközi közösség elítélte a történteket

A támaszpontról Bamakóba érkező katonákat ünneplő tömeg fogadta, majd Keïta távozásának hírére is sokan az utcára vonultak a mali fővárosban.

„Malit felszabadította egy köztársaságpárti erő, az emberek támogatják őket, nagyon-nagyon boldogok vagyunk. Nincs oktatás, nincs egészségügy, nincs biztonság" - sorolta a gondokat egy férfi.

AP Photo
Lázadó ellenőrzőpont MalibanAP Photo

Az ENSZ, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége elítélte a katonai hatalomátvételt. Az utóbbi szervezet tagállamai lezárták Malival közös határaikat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig rendkívüli ülést tart szerdán a történtek miatt.

Franciaország is elítélte a korábbi gyarmati területén történteket. Jean Yves Le Drian külügyminiszter felszólította a katonákat, hogy térjenek vissza a bázisaikra. Mali a Száhel-övezetben tevékenykedő iszlamisták ellen harcoló francia csapatok fő bázisának számít.