rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egyre többen isznak jó minőségű kávét Magyarországon

euronews_icons_loading
Kávégép bevetés előtt
Kávégép bevetés előtt   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Átalakulóban van a kávépiac Magyarországon. Míg korábban a kávéfogyasztás szinte csak a koffeinbevitelről szólt, az utóbbi időben egyre többen fordulnak a magasabb minőségű termékek felé, és tekintenek élményként a kávézásra.

Magyarországon a kávézásnak meglehetősen nagy hagyománya van. A felnőttek 85 százaléka iszik rendszeresen kávét, naponta átlagosan 2,7 csészével. A rendszerváltás előtt azonban igazi kávékultúra nem alakult ki, az emberek jellemzően csak a koffein miatt itták a gyakran gyenge minőségű italokat.

Minőségi fordulat

Az elmúlt harminc évben azonban ez sokat változott. Az olasz kávétípusok például gyorsan elterjedtek itthon is, az elmúlt években pedig a régió többi országához hasonlóan növekedésnek indult a prémium termékek iránti kereslet - csakúgy, mint egy évtizeddel korábban a bor- és pálinkapiacon. Miközben a fogyasztott mennyiség nem nő, évente 6-8 százalékos az emelkedés a forgalmat tekintve.

„Azt mondhatjuk, hogy most már a második szinten vagyunk, ami sokkal nagyobb arányú prémiumizációt jelent. Ez a második szint többek között azzal is jellemezhető, hogy a kifejezetten magas minőségű nemzetközi kávémárkák egyre jobban teret hódítanak" - nyilatkozta az Euronewsnak a Coca-Cola HBC Magyarország kávé és prémium alkohol portfóliójának vezetője, a Costa Coffee-ért is felelős Vajda Márton.

Amíg mi a második, Nyugat-Európa több országa már a harmadik szinten tart - egyre több úgynevezett specialista kávéház nyílik, sokkal nagyobb igény van fogyasztói oldalról is a kávékülönlegességekre, és virágoznak a különleges kávékat kínáló pici pörkölőüzemek.

A különbséget jól mutatja a magyar és az ír piac összehasonlítása: miközben mi évente és fejenként 2,1 kilogramm kávét fogyasztunk, átlagosan 20,3 eurót költünk kávézásra. Írországban az emberek úgy költenek 7,5 eurót, hogy csak 0,3 kilogramm kávét fogyasztanak - az írek sokkal kevesebbet isznak, de sokkal jobb minőségben és sokkal drágábban.

Otthon is ihatunk jó kávét

Egy jó kávéra azonban nem feltétlen kell sokat költeni. Az elkészítés módja az alapanyagnál is fontosabb Gávris Iván baristamester szerint. Gávris már harminc éve él a kávé világában, és nagyjából mindent tud róla. Szerinte a kávébab csak 20 százalékban határozza meg a kész ital minőségét. A kávéfőző további 20-ért felelős, a maradék 60 viszont a készítőn múlik.

„Érdemes kísérletezgetni, érdemes különböző módszereket kipróbálni, hiszen ma már szinte minden elérhető. Akár egy filteres eljárással, vagy akár egy kis kotyogóval is egész komoly kávékat lehet készíteni, ha az ember tudja, hogy mi hogyan történik" - magyarázta a barista.

A szakember azt is elárulta, hogy a kávét szinte azonnal meg kell inni, mert az aromakomponensek egy része néhány perc alatt elillan. Szürcsölni pedig több okból is érdemes: egyrészt így a forró kávét is meg lehet inni, másrészt ezzel a módszerrel többet lehet érezni az italban található több mint száz aromakomponensből (összehasonlításképp: a vörösborban nagyjából 40 aromakomponenst azonosítottak a kutatók).

Világszinten a kávé a második legnagyobb forgalmú nyersanyag a kőolaj után, az elkészítési lehetőségek pedig végtelenek. Ugyanabból a kávébabból egy hagyományos géppel teljesen más ízt tudunk kinyerni, mint például egy Japánból elterjedt modern szifonos kávéfőzővel, amelyhez hasonló szerkezetet a feljegyzések szerint már Beethoven is használt.