rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egy nap van hátra a Putyin-rendszert bebetonozó népszavazásból

euronews_icons_loading
Egy nap van hátra a Putyin-rendszert bebetonozó népszavazásból
Szerzői jogok  Pavel Golovkin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Szerdán lezárul az oroszországi alkotmánymódosításokról szóló népszavazás. A népszavazásra nem is lett volna feltétlen szüksége Vlagyimir Putyinnak, az új alaptörvényt ugyanis már elfogadta a parlament. A Kreml nagy részvételre és elsöprő győzelemre számít, ami végleg bebetonozhatja a regnáló elnök rendszerét.

A kormány önkéntesei a gyerekeknek matricákat, a felnőtteknek szórólapokat osztogatnak, és szavazásra buzdítják a választópolgárokat. A cél, hogy elég támogatója legyen Vlagyimir Putyin terveinek.

„Az embereket tájékoztatjuk a módosításokról. Főleg az idősek érdeklődnek. Elmondjuk nekik, hogy a nyugdíjak évenkénti korrekciója bekerül az alkotmányba, aminek örülnek" - mesélte az egyik önkéntes.

A hatóságok a részvételi arányt értékes tárgynyereményekkel igyekeznek növelni. Állami alkalmazottak részéről hangzottak el olyan panaszok is, hogy feljebbvalóik nyomást gyakorolnak rájuk a voksuk leadása érdekében.

Két régióban, a fővárosban és Nyizsnyij Novgorod megyében első ízben elektronikusan is lehet szavazni, a távvoksolásra bejelentkezni június 5-21. között kellett, online módon szavazni pedig 25-30. között lehet. Az ilyen típusú akaratkinyilvánítással kapcsolatban a médiában jelentek meg regisztrálási csalásról szóló panaszok.

Pavel Lobkov, az ellenzéki Dozsgy online televízió munkatársa rögtön az első napon közölte, hogy a 141-es moszkvai szavazókörzetben, majd az interneten keresztül is sikerült szavaznia. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke "provokációnak" nevezte, hogy az újságíró kétszer adta le a voksát, helyettese, Nyikolaj Bulajev pedig úgy vélekedett, hogy valaki "hivatali mulasztást követhetett el".

A népszavazás háttere

Az alkotmánymódosítást az év elején kezdeményezte Vlagyimir Putyin elnök. Mivel a módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták, a népszavazás kiírása nem lett volna kötelező, de Putyin egyfajta népi bizalmi szavazásként kezdeményezte megtartását és megígérte, hogy a változtatások csak akkor lépnek érvénybe, ha többséget kapnak. A voksolás időpontja hivatalosan július 1., de a koronavírus-járvány miatt, a torlódás és a fertőzésveszély csökkentése érdekében június 25-től hét napra húzták szét, a járványügyi előírások szigorú betartása mellett. A szavazást eredetileg április 22-re, Lenin születésének 150. évfordulójára tűzték ki.

Sokan támogatják Putyint, de nem mindenki

Irina és Julia mindketten tanárok Moszkva egyik külvárosában. Ők Megszavazzák majd az orosz elnök által kezdeményezett módosításokat, melyekkel Putyin akár 2036-ig is hatalmon maradhat.

„Ez már nem az első év, hogy kiállunk Putyin mellett. Alapvetően elégedettek vagyunk az elveivel és a tetteivel, ezért támogatjuk őt" - jelentette ki Irina, Julia pedig dicsérte a kormányt, amiért az pénzügyi segítséget nyújtott a karantén alatt a gyerekes családoknak.

Mások viszont nem annyira lelkesednek Vlagyimir Putyinért. Egy nyugdíjas, Jevgenyij például azt mondta az Euronews moszkvai tudósítójának, Galina Polonszkajának, hogy egyértelműen változás kell az élen, mert Putyin húsz éve van hatalmon, és semmi nem változott.

Alexei Nikolsky/Sputnik
Putyin támogatói körébenAlexei Nikolsky/Sputnik

„Az elnök nem cár" - áll a módosításcsomagot ellenző kampány honlapján. A jelenlegi törvények értelmében Putyin nem indulhatna újra az elnöki székért.

„Magához ragadja a hatalmi eszközöket, és igazából egy klasszikus autokráciát épít, egy klasszikus diktatúrát" - nyilatkozta a mozgalom egyik vezetője, Julia Galamina.

A győzelem ennek ellenére valószínűnek tűnik a kormánypárt számára. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet adatai szerint az oroszok 67-71 százaléka szavazna az alkotmánymódosítás mellett, 28-32 százalék pedig ellene. Voksolási hajlandóságát 71, határozott szándékát pedig 51 százalék fejezte ki. A válaszadók mintegy negyede élni kíván az előrehozott szavazás lehetőségével, 60 százalék pedig július 1-jén kívánja leadni szavazatát.

Bebetonozza a rendszert

A Carnegie Moscow Center elemzője szerint Putyin azért tartja meg a népszavazást is, hogy bebizonyítsa, a többség most is mellette áll, annak ellenére is, hogy az utóbbi időszakban a felmérések alapján csökkent a támogatottsága. De nem ez az egyetlen indok:

„Ezek a módosítások utalnak istenre és az ezeréves orosz történelemre, valamint államalkotó nemzetként jelölik meg az oroszokat. Ezek mind személyes témák Putyinnak, és szerintem életbevágóan fontosak a belső körének. A módosítók bebetonozzák a Putyinizmus ideológiai kereteit" - magyarázta Andrej Kolesznyikov.

A 206 módosítást tartalmazó, megújított alaptörvény egyebek között előírja, hogy az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusra tölthesse be, elhagyva a korábbi rendelkezést, amely szerint a korlátozás „két egymást követő" mandátumra szól. Az alaptörvény ugyanakkor a hatályba lépésekor hivatalban lévő elnök esetében „lenullázza"eddig letöltött államfői periódusait, amivel megnyitja a 67 éves Putyin számára a lehetőséget, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát.

Alexander Zemlianichenko/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Voksolás a Moszkva egyik pályaudvarán kialakított szavazóhelyiségbenAlexander Zemlianichenko/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Az új szabályozás értelmében csak olyan orosz állampolgár lehet ezentúl elnök, aki - az eddigi tíz helyett - 25 évig él egyhuzamban Oroszországban, és nincsenek külföldi kintlévőségei. A külföldi bankszámlákra és befektetésekre vonatkozó tilalom ugyanúgy vonatkozik a szövetségi parlament mindkét háza, valamint az alkotmányos és a legfelsőbb bíróság tagjaira, továbbá a régiók vezetőire is.

Komoly jogkörök az elnök kezében

Az elnöknek jogában áll majd feloszlatni az alsóházat, ha az háromszor is elutasítja kormányfőjelöltjét, és új kormányfőt kinevezni. Hasonló lesz a rendszer az összes miniszter esetében.

Az államfőnek joga lesz nemcsak részt venni a kabinet ülésein, de „általános irányítást" is gyakorolni annak munkájában. Elbocsáthatja a miniszterelnököt a kormány összetételének megőrzése mellett. Felmentheti tisztségükből a szövetségi végrehajtó szervek vezetőt, beleértve az erőszakszervezeteket felügyelő tárcák vezetőit és a külügyminisztert. Ő nevezi ki a főügyészt, annak helyetteseit és a regionális ügyészeket.

A volt elnöknek joga lesz a szövetségi felsőház tagjává válni, és megilleti majd a mentelmi jog.

Az Állami Dumának (alsóháznak) a továbbiakban nemcsak beleegyezési, hanem jóváhagyási joga is lesz a kormányfőjelöltek, azok helyettesei és a miniszterek esetében, kivéve az erőszakszervezeteket felügyelő tárcák vezetőit és a külügyminisztert. A kamarának joga lesz vádat emelni az exelnök ellen, a mentelmi jogtól való megfosztása érdekében.

Pavel Golovkin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Az elnök lemondását követelő férfi egy februári tüntetésenPavel Golovkin/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

A Szövetségi Tanács (felsőház) 30 tagját az elnök nevezheti majd ki, hetet közülük életre szólóan. A szövetségi védelmi, biztonsági, belügyi, igazságügyi, külügyi és katasztrófavédelmi szervek vezetőit az elnök a kamarával konzultálva nevezi ki.

A helyi hatalom szervei „a közhatalom egységes rendszerének" részévé válnak.

Konzervatív elemek

A módosítások kinyilvánítják az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritását, utalnak az istenhitre és Oroszországra mint a Szovjetunió jogutódjára is, a jelenlegi határain belül. Szövege szerint „az ezeréves történelme által egyesített Oroszországi Föderáció, megőrizve az elődök emlékét, akik átadták nekünk eszményeiket és az istenhitet, csakúgy mint az orosz állam fejlődésének jogfolytonosságát, elismeri a történelmileg kialakult állami egységet".

Az alaptörvényben új elem, hogy megtiltja történelemhamisítást, valamint az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az állampolitika legfontosabb prioritásaként, védi a házasság intézményét, amelyet egy férfi és egy nő szövetségeként határoz meg. Megerősíti az orosz mint „államalkotó nép nyelvének" hivatalos használatát az ország területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.