Egy nap alatt többféle meteorológiai rekord is megdőlt a Föld északi féltekéjének leghidegebb pontján. A tudósok szerint nagyobb baj, hogy az átlaghőmérséklet hónapokon át magasabb a megszokottnál Szibériában.
Plusz 38 Celsius-fokot mértek a Föld északi hidegpólusán. Ezzel megdőlt a szibériai melegrekord, sőt az északi sarkkörön túli is. A tudósok szerint mégsem ez, hanem a kitartóan emelkedő átlaghőmérséklet az igazán aggasztó.
HIRDETÉSA 38 fokos hőséget, ami még a forró nyarakhoz szokott Magyarországon is berzenkedést szül, ezúttal az oroszországi Verhojanszkban mérték, vagyis abban a városban, ahol az északi félteke valaha volt legalacsonyabb, -67,8 Celsius-fokos hőmérsékletét feljegyezték.
Az idei verhojanszki kánikulával egy kapcsolódó rekord is megdőlt, miután az abszolút hőingadozás - vagyis a Föld egy adott pontján mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége - 100-ról 105,8 Celsius-fokra nőtt.
Érdekes módon a tudósokat nem ez a június 20-i extrém adat aggasztja leginkább, hanem az, hogy Szibériában kitartóan melegszik az idő, vagyis az átlaghőmérséklet hónapokon át magasabb a megszokottnál. Ez abból is látszik, hogy a folyókon két-három héttel hamarabb kezdődik a zajlás, aminek katasztrofális következményei lehetnek - figyelmeztetnek a kutatók. Szerintük például a pár héttel ezelőtti norilski olajömléshez is köze van a rendkívüli olvadásnak.
Az alábbi grafikonok a Nyugat-Szibériában mért hőmérsékletváltozást mutatják májusban, illetve a decembertől májusig tartó időszakban.
A Copernicus európai klímaszolgálat és a NASA egybehangzó véleménye szerint a meteorológia történetében - vagyis 1880 óta - még sosem volt olyan meleg az év decembertől májusig tartó időszaka Szibériában, mint idén.
Oroszország számára azért is jelent különös gondot, hogy olvad a jégtakaró, mert a sarkvidéken számos település, erőmű és olaj-, illetve gázkitermelő infrastruktúra épült az öröknek hitt jégmezőkre. Arról nem is beszélve, hogy az olvadás maga is káros gázok kibocsátásával jár, leginkább metángáz szabadul fel, ami önmagában is gyorsítja a klímaváltozást.
A szokatlan időjárás szomorú következménye, hogy egyre nagyobb bozóttüzek pusztítanak Szibériában, ahol a júniusi átlaghőmérséklet eddig még a legmelegebb nyarakon sem érte el a 20 Celsius-fokot. A tűz nagyságát a légkörbe kerülő égéstermék mennyiségéből és minőségéből is le tudják vezetni a tudósok.
Az idei számok azt mutatják, hogy jóval nagyobb területeken ég az erdő, mint korábban bármikor. A műhold-felvételek tanúsága szerint a füst legalább 1500 kilométer hosszan befedi az erdőségeket, de ami még riasztóbb, hogy most hamarabb kezdődött, és hevesebb tűzvészekkel jár ez az időszak, mint tavaly.
Az előrejelzések szerint ez a rendkívüli meleg - amely Kanada északkeleti részén és Skandináviában is érződik - még legalább két hétig biztosan megmarad Szibériában és az északi sarkkörön túl is.