rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

AB: Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok

AB: Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok
Szerzői jogok  Picasa/Thaler Tamas
Betűméret Aa Aa

Nem alkotmányellenesek a rémhírterjesztésre járvány idején vonatkozó szabályok, ugyanakkor csak olyan tény közlését fenyegetik büntetéssel, amelynek hamisságáról az elkövetőnek már az elkövetéskor tudnia kellett - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az Országgyűlés a koronavírus-járvány kezdetekor fogadta el a büntető törvénykönyvnek (Btk.) azt a módosítását, amely szerint a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rémhírterjesztés különleges jogrend, így például járványhelyzet idején szigorúbb szankcióval sújtható.

Az Ab-hez benyújtott panasz szerint ez a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, ötéves szabadságvesztéssel fenyegetve korlátozza a szólásszabadságot, továbbá kiszámíthatatlan és tág teret nyújt az önkényes jogalkalmazásnak, ezért alkotmányellenes, meg kell semmisíteni. Az indítványozó kifogásolta, hogy annak is büntetőjogi szankcióval kell szembenéznie, aki jóhiszeműen állít valamit, azaz nem tud állításának valótlanságáról.

Az Ab teljes ülése soron kívül tárgyalta az ügyet.

Az Ab szerdán közzétett határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy a tiltás nem vonatkozik a kritikus véleményekre, és a vitatott Btk.-tényállás csak a közlések szűk körére vonatkozik, a "tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését" tiltja, de azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik.

Ha viszont tudottan hamis tényt állít valaki, és azzal akadályozhatja a védekezést, akkor az ahhoz fűződő társadalmi érdek miatt szükséges és arányos a véleményszabadság korlátozása - mondta ki az Ab, és ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Nem minősül viszont rémhírterjesztésnek, ha az elkövetés idején állított tény vitatott és csak későbbiekben bizonyul hamisnak, ilyen esetben a tény közlője nem vonható büntetőjogi felelősségre. A határozathoz a 15 tagú testületből Czine Ágnes alkotmánybíró fűzött különvéleményt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható.

Hajnalban vitték el otthonából a nyugdíjast

A vészhelyzet idején a legnagyobb port az az eset verte fel, amikor egy nyugdíjas szerencsi férfit, Kusinszki Andrást egy Facebook-bejegyzés miatt hajnalban rendőrök ébresztették - azért vittek el, mert hosszabb bejegyzésben fűzött kommentárt a kormány intézkedéseihez. A férfi a gyanúsítás közlésével és az őrizetbe vétellel szemben is panaszt tett, aminek az ügyészség helyt is adott, és megállapította, hogy a nyugdíjas nem követett el bűncselekményt.

Rémhírterjesztés miatt június 4-ig összesen 131 büntetőeljárást − ebből tízet a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) − rendeltek el, a legtöbbet Budapesten és Pest megyében. A fővárosban 46, Pest megyében pedig összesen 17 büntetőeljárás indult emiatt. Közveszéllyel fenyegetés miatt ennél viszont jóval kevesebb, összesen 37 − ebből nyolcat az NNI − eljárást indítottak. Az Országos Rendőr-főkapitányság azt már korábban a Népszavának elismerte, hogy a rendőrség több esetben, jellemzően a feljelentés elutasításáról döntött.

Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint a járványidőszakban tizenegy ügy indult közveszéllyel fenyegetés, egy pedig rémhírterjesztés bűntette miatt. Ezek közül egy esetben állapították meg a vádlott bűnösségét.