A világ legátfogóbb nyomozását az idén lezárják – ígérték korábban. A szálak Dél.Afrikába vezetnek, ahol az „állam ellenségének” tartották az apartheid ellen szenvedélyesen harcoló svéd miniszterelnököt.
Stockholmban szerdán bejelentik, kit gyanúsítnak az ország egykori miniszterelnökének meggyilkolásával: a tettes minden bizpnnyal egy húsz éve halott magányos elkövető. Olof Palmet 1986. február 28-án lőtték hátba. Megannyi potenciális elkövető neve merült fel, a nyomozást azonban többi mint 34 éve nem sikerült megnyugtatóan lezárni. Mostanáig.
A Guardian úgy tudja, június 10-én a dél-afrikai szálat fogják ismertetni.
A gyilkosság éjszakája
A miniszterelnök halála napján sokáig maradt a hivatalában, és este fél hét körül ért haza. Testőreit elküldte. Felesége, Lisbet vetette fel, hogy menjenek moziba. Tervükbe csak fiúkat avatták be. A házaspár a késő éjszakába nyúlt vetítés után gyalog indult otthonukba a széles Sveavägen utcán. Itt, a 42-es házszám előtt dördült el a végzetes lövés, amely nyomban végzett a kormányfővel. Aztán egy második is, amely könnyebben megsebesítette feleségét.
Lisbet Palme utóbb Christer Pettersson személyében azonosította a feltételezett elkövetőt, őt azonban hosszan elhúzódó tárgyalás után felmentették.
A nyomozás és a gyanúsítottak
A nyomozást irányító Krister Petersson főügyész (csak névrokona az első gyanúsítottnak) 34 év elteltével, 2020 februárjában megszellőztette, hogy nagy valószínűséggel azonosították a merénylőt, és hogy az ügyre 2020 nyarán pontot tesznek.
Ez alatt az idő alatt vadabbnál vadabb feltételezések láttak napvilágot.
2011-ben a német Focus tudni vélte, hogy a Palme-gyilkosságot a jugoszláv titkosrendőrség tervezte meg, hajtotta végre.
Harminchárom évesként írtak a svéd lapok a szélsőséges nézeteket valló Victor Gunnarssonról, aki szintén gyanúsítottként szerepelt.
A Die Zeit 1995-ben megjelent cikke szerint Palmet a svéd szélsőjobb és a svéd titkosrendőrség közös akciójában ölték meg.
2001-ben a svéd nyomozók egy török börtönben Abdullah Öcalan, kurd vezetőt is kihallgatták. Az akkori feltételezések szerint a felesége vezette kurd mozgalom végzett a svéd miniszterelnökkel. Öcalan tagadta a vádakat.
Fölmerült persze a CIA is, amely olasz szabadkőművesekkel szövetkezve ölette meg Olof Palmet.
A Skandia-férfi
A valószínűtlen gyilkos címmel jelentette meg könyvét Thomas Petterson, oknyomozó újságíró, azt megelőzően pedig cikksorozatban írt a Palme merénylőről a Filterben. Ezekben Stig Engströmöt nevezte meg gyilkosként. Az Expressen is tudósított Engström kihallgatásáról, az Aftonbaldet pedig ismertette Petterson feltételezéseit.
Petterson szerint Palmet a közeli Skandia biztosítóban dolgozó férfi lőtte le. Stig Engström a sajtóban a Skandia-férfi (Skandiamannen) nevet kapta.
A rendőrség kezdetben szemtanúként kezelte Engströmöt. Röviden kihallgatták, de elvetették gyanúsítását. Petterson elmélete szerint ezzel szemben a Palme- és Palme-politika ellenes Engströmnek minden feltétele adott volt a nagy valószínűséggel előre megfontolt gyilkossághoz, hisz a közelben volt a munkahelye.
Ráadásul több szemtanú egy olyan férfi meneküléséről számolt be, akinek a leírása kísértetiesen hasonlított Engströmre.
A merénylet után Engström mindenesetre felkapott szereplője volt a híreknek, és alapos részletességgel ecsetelte a gyilkosság körülményeit, miközben a rendőrséget pedig bírálta tehetetlenségéért.
Stig Engström 2000-ben öngyilkos lett.
A dél-afrikai nyom
Újabb fordulat 2014-ben következett be, amikor Göran Björkdahl Dag Hammarskjöld, szintén svéd származású egykori ENSZ-főtitkár gépének rejtélyes lezuhanásáról szóló dokumentumfilmje ügyében nyomozott.
Kutatásai során került kapcsolatba De Wet Potgieter, dél-afrikai újságíróval, aki iratokkal bizonyította, hogy hazájában „államellenségként” tartották számon a svéd kormányfőt.
Björkdahl ezután a dél-afrikai titkosszolgálat vezetőivel találkozott. Egyikük megerősítette, hogy a merényletnek politikai üzenete is volt, miután Palme és Svédország támogatta az apartheid felszámolását célul kitűző ANC-t, az Afrikai Nemzeti Kongresszust.
Palme egyébként pontosan egy héttel halála előtt szenvedélyes parlamenti felszólásában ítélte el a dél-afrikai rendszert. „**Az apartheid nem reformálható meg, ezért el kell törölni**” – mondta.
A nyomozati iratok oldalszáma az eltelt 34 évben meghaladta a 700 ezret. A gyilkos felderítése 2016-ig átszámítva több mint 130 milliárd forintjába került a svéd adófizetőknek.
Korábban azt ígérték: az idén a kimenetelre való tekintet nélkül mindenképpen lezárják az ügyet.
A 20. század emlékezetes politikai merényletei
A 20. század bővelkedett politikai merényletekben. Néhány történelmi fordulatokkal járt.
A teljesség igénye nélkül íme a lista:
Ferenc Ferdinánd főherceget 1914-ben ölték meg Szarajevóban. Gavrilo Princip halálos lövése kirobbantotta az első világháborút.
Engelbert Dollfuß osztrák kancellárral 1934-ben – erejüket fitogtandó – a nácik végeztek hivatalában.
Mahatma Gandhit, az indiai függetlenségi mozgalom vezetőjét 1948-ban ölték meg hindu fanatikusok.
Patrice Lumumbát, a belga gyarmatosítás alól felszabadult Kongó első miniszterelnökét 1961-ben kivégezték. Országa szétesett.
John F. Kennedy, amerikai elnök ellen Dallasban követett el merényletet Lee Harvey Oswald 1963-ban. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint nem így történt, mint ahogy a Holdra sem szállt ember.
Salvador Allende, chilei elnök 1973-ban a puccs áldozata lett. A hatalmat átvevő katonai junta szerint öngyilkosságot követett el.
Mohammed Taraki, afgán elnököt 1979-ben a Szovjetunió által támogatott puccsban ölték meg. Országa azóta is forrong.
Anvar Szadat egyiptomi elnökkel egy katonai felvonuláson végeztek 1979-ben.
Indira Gandhit, India első női miniszterelnökét 1984-ben ölték meg testőrei.
