rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Palme-ügy: egy 34 éve történt gyilkosság és egy évtizedekig kilátástalannak tűnő nyomozás története

Olof Palme oktatási miniszterként vette át a kormány vezetését elődjétől, Tage Erlandertól
Olof Palme oktatási miniszterként vette át a kormány vezetését elődjétől, Tage Erlandertól   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Stockholmban szerdán bejelentik, kit gyanúsítnak az ország egykori miniszterelnökének meggyilkolásával: a tettes minden bizpnnyal egy húsz éve halott magányos elkövető. Olof Palmet 1986. február 28-án lőtték hátba. Megannyi potenciális elkövető neve merült fel, a nyomozást azonban többi mint 34 éve nem sikerült megnyugtatóan lezárni. Mostanáig.

A Guardian úgy tudja, június 10-én a dél-afrikai szálat fogják ismertetni.

A gyilkosság éjszakája

A miniszterelnök halála napján sokáig maradt a hivatalában, és este fél hét körül ért haza. Testőreit elküldte. Felesége, Lisbet vetette fel, hogy menjenek moziba. Tervükbe csak fiúkat avatták be. A házaspár a késő éjszakába nyúlt vetítés után gyalog indult otthonukba a széles Sveavägen utcán. Itt, a 42-es házszám előtt dördült el a végzetes lövés, amely nyomban végzett a kormányfővel. Aztán egy második is, amely könnyebben megsebesítette feleségét.

Lisbet Palme utóbb Christer Pettersson személyében azonosította a feltételezett elkövetőt, őt azonban hosszan elhúzódó tárgyalás után felmentették.

A nyomozás és a gyanúsítottak

A nyomozást irányító Krister Petersson főügyész (csak névrokona az első gyanúsítottnak) 34 év elteltével, 2020 februárjában megszellőztette, hogy nagy valószínűséggel azonosították a merénylőt, és hogy az ügyre 2020 nyarán pontot tesznek.

Ez alatt az idő alatt vadabbnál vadabb feltételezések láttak napvilágot.

2011-ben a német Focus tudni vélte, hogy a Palme-gyilkosságot a jugoszláv titkosrendőrség tervezte meg, hajtotta végre.

Harminchárom évesként írtak a svéd lapok a szélsőséges nézeteket valló Victor Gunnarssonról, aki szintén gyanúsítottként szerepelt.

A Die Zeit 1995-ben megjelent cikke szerint Palmet a svéd szélsőjobb és a svéd titkosrendőrség közös akciójában ölték meg.

2001-ben a svéd nyomozók egy török börtönben Abdullah Öcalan, kurd vezetőt is kihallgatták. Az akkori feltételezések szerint a felesége vezette kurd mozgalom végzett a svéd miniszterelnökkel. Öcalan tagadta a vádakat.

Fölmerült persze a CIA is, amely olasz szabadkőművesekkel szövetkezve ölette meg Olof Palmet.

AP Photo/Borje Thuresson
Itt ölték meg Olof PalmetAP Photo/Borje Thuresson

A Skandia-férfi

A valószínűtlen gyilkos címmel jelentette meg könyvét Thomas Petterson, oknyomozó újságíró, azt megelőzően pedig cikksorozatban írt a Palme merénylőről a Filterben. Ezekben Stig Engströmöt nevezte meg gyilkosként. Az Expressen is tudósított Engström kihallgatásáról, az Aftonbaldet pedig ismertette Petterson feltételezéseit.

Petterson szerint Palmet a közeli Skandia biztosítóban dolgozó férfi lőtte le. Stig Engström a sajtóban a Skandia-férfi (Skandiamannen) nevet kapta.

A rendőrség kezdetben szemtanúként kezelte Engströmöt. Röviden kihallgatták, de elvetették gyanúsítását. Petterson elmélete szerint ezzel szemben a Palme- és Palme-politika ellenes Engströmnek minden feltétele adott volt a nagy valószínűséggel előre megfontolt gyilkossághoz, hisz a közelben volt a munkahelye.

Ráadásul több szemtanú egy olyan férfi meneküléséről számolt be, akinek a leírása kísértetiesen hasonlított Engströmre.

A merénylet után Engström mindenesetre felkapott szereplője volt a híreknek, és alapos részletességgel ecsetelte a gyilkosság körülményeit, miközben a rendőrséget pedig bírálta tehetetlenségéért.

Stig Engström 2000-ben öngyilkos lett.

Göran Ärnbäck/EXPRESSEN /TT/EXPRESSEN via AP
Stig Engström két hónappal a gyilkosság után a részletekről beszélGöran Ärnbäck/EXPRESSEN /TT/EXPRESSEN via AP

A dél-afrikai nyom

Újabb fordulat 2014-ben következett be, amikor Göran Björkdahl Dag Hammarskjöld, szintén svéd származású egykori ENSZ-főtitkár gépének rejtélyes lezuhanásáról szóló dokumentumfilmje ügyében nyomozott.

Kutatásai során került kapcsolatba De Wet Potgieter, dél-afrikai újságíróval, aki iratokkal bizonyította, hogy hazájában „államellenségként” tartották számon a svéd kormányfőt.

Björkdahl ezután a dél-afrikai titkosszolgálat vezetőivel találkozott. Egyikük megerősítette, hogy a merényletnek politikai üzenete is volt, miután Palme és Svédország támogatta az apartheid felszámolását célul kitűző ANC-t, az Afrikai Nemzeti Kongresszust.

Palme egyébként pontosan egy héttel halála előtt szenvedélyes parlamenti felszólásában ítélte el a dél-afrikai rendszert. „Az apartheid nem reformálható meg, ezért el kell törölni” – mondta.

A globális rendőrségi történelem legkiterjedtebb nyomozása.
Leif G. W. Persson
kriminológus

A nyomozati iratok oldalszáma az eltelt 34 évben meghaladta a 700 ezret. A gyilkos felderítése 2016-ig átszámítva több mint 130 milliárd forintjába került a svéd adófizetőknek.

Korábban azt ígérték: az idén a kimenetelre való tekintet nélkül mindenképpen lezárják az ügyet.

A 20. század emlékezetes politikai merényletei

A 20. század bővelkedett politikai merényletekben. Néhány történelmi fordulatokkal járt.

A teljesség igénye nélkül íme a lista:

Ferenc Ferdinánd főherceget 1914-ben ölték meg Szarajevóban. Gavrilo Princip halálos lövése kirobbantotta az első világháborút.

Engelbert Dollfuß osztrák kancellárral 1934-ben – erejüket fitogtandó – a nácik végeztek hivatalában.

Mahatma Gandhit, az indiai függetlenségi mozgalom vezetőjét 1948-ban ölték meg hindu fanatikusok.

AP Photo
Mahatma Gandhi az angliai Folkestone-ban, 1931-benAP Photo

Patrice Lumumbát, a belga gyarmatosítás alól felszabadult Kongó első miniszterelnökét 1961-ben kivégezték. Országa szétesett.

John F. Kennedy, amerikai elnök ellen Dallasban követett el merényletet Lee Harvey Oswald 1963-ban. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint nem így történt, mint ahogy a Holdra sem szállt ember.

AP Photo/Jim Altgens
Percekkel a merénylet előttAP Photo/Jim Altgens

Salvador Allende, chilei elnök 1973-ban a puccs áldozata lett. A hatalmat átvevő katonai junta szerint öngyilkosságot követett el.

Mohammed Taraki, afgán elnököt 1979-ben a Szovjetunió által támogatott puccsban ölték meg. Országa azóta is forrong.

Anvar Szadat egyiptomi elnökkel egy katonai felvonuláson végeztek 1979-ben.

Indira Gandhit, India első női miniszterelnökét 1984-ben ölték meg testőrei.

AP Photo
Olof Palme és Indira Gandhi Stockholmban, 1972-ben. Mindkettőjükkel merénylő végzett.AP Photo