NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Trump újraválasztása múlik a kiszámíthatatlanná vált tiltakozáshullám kezelésén

Pittsburgh, 2020. június 2.
Pittsburgh, 2020. június 2. Szerzői jogok Steve Mellon/Pittsburgh Post-Gazette
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Többről van-e szó rasszizmusnál, miben más a mostani tüntetéssorozat az Egyesült Államokban a rendőri brutalitás elleni korábbi tiltakozásokhoz képest, erről kérdezzük Martin-Kovács Miklós Amerika-szakértőt.

HIRDETÉS

Lángokban áll az Egyesült Államok tucatnyi nagyvárosa, olyan hevessé szélesedett a rendőri brutalitás, illetve rasszizmus ellen tiltakozók mozgalma. A tüntetéshullám erőszakossá vált, eddig nem tapasztalt, kiszámíthatatlan helyzetbe került az amerikai társadalom Martin-Kovács Miklós külpolitikai újságíró szerint. Ennek okairól kérdezzük az Amerika-szakértőt, aki 1992-ben lett a Magyar Rádió New York-i tudósítója, később volt kereskedelmi konzul Chicagóban, és azóta is szakterülete maradt az Egyesült Államok és annak társadalmi jelenségei.

Az Egyesült Államokban már volt több tiltakozás, tüntetéshullám a rendőri erőszak miatt, ez most nagyobbnak tűnik a korábbiaknál. Miben más, mint az eddigiek?

Három fő oka van, hogy nagyon más a mostani helyzet. Az egyik, hogy az Egyesült Államokban nagyon súlyos következményekkel jár a koronavírus terjedése, a járvány okozta válság az egyénekre és a cégeke nézve is kemény. Az ebből fakadó feszültségek is fontos tényezők ezekben a napokban. A rendőri brutalitás elleni tiltakozáshullám tehát már egy felfokozott alaphangulatról indult. A másik fő ok, és még ez is a járvány következménye, hogy az Egyesült Államokban a gazdasági világválság óta nem volt ilyen súlyos a munkanélküliség. A problémával sok tízmillió ember küzd, és az ő ismerőseik is érzékenyekké váltak, így a közvetlenül érintetteknél is nagyobb kör tudja, hogy milyen szenvedést hozott ez az időszak tömegek számára. A harmadik fő ok pedig az, hogy a hamu alatt folyamatosan izzik a parázs az Egyesült Államokban, tehát állandóan jelen vannak a fekete közösség számára visszás, elfogadhatatlan helyzetek.

Hosszú listája van azoknak az eseteknek, amikor feketék voltak áldozatai rendőri túlkapásoknak, mintha most telt volna be a pohár.

Azért alakult ez így, mert egy-egy ilyen ügy fejleményei gyakorta keltik azt az érzést a fekete közösségekben, hogy enyhébben ítélik meg az ellenük fellépő rendőrök magatartását. Akkor sem hallottunk eddig igazán súlyos ítéletekről, ha vádat emeltek egy-egy rendőr ellen.

Ön úgy fogalmaz, hogy „azt az érzést keltik” a fekete közösségekben. Most is látni a tiltakozók transzparensein a „Black life matters” (a feketék élete is számít) szlogent. Az ismertté vált esetek alapján kimondható, hogy valóban a feketék ellen irányul a rendőri brutalitás?

Az olyan kirívó esetekben, amelyek súlyos sérüléssel vagy halállal végződnek, az áldozat többnyire fekete bőrű ember. Az utóbbi hetekben is volt két másik eset, ami megelőzte a mostani minneapolisi szörnyűséget. Kentucky államban egy 26 éves fekete nő, Breonna Taylor otthon aludt a barátjával, amikor a rendőrök rájuk törték az ajtót, hogy házkutatást kezdjenek. A férfi szembeszállt a rendőrökkel, és a lövöldözés közben a nő halt meg. Georgia államban két fehér férfi szabályos hajtóvadászat után lelőtt egy futót, a kocogó fiatalember ugyancsak fekete. A közelmúltban történt esetek önmagukban is óriási felháborodást keltettek, felszakítva olyan sebeket, amik korábbi hasonló esetekkor keletkeztek, megágyazva a mostani hangulatnak.

A futó lelövését azzal indokolták a tettesek, hogy összetévesztették az áldozatot egy betörővel. A legutóbb, George Floyd esetében azonban a videófelvételek szűk teret hagynak a kifogásoknak, hiszen tisztán lehet látni-hallani, hogy a földre tepert ember könyörög az életéért, többször megismétli a rendőrnek, hogy nem kap levegőt. Ilyen szempontból is más ez az eset az eddigiekhez képest?

Éppen ezért volt olaj a tűzre, hogy túl lassan történik a vádemelés. A szörnyűséget mutató videó már az egész világot bejárta, élénken reagált a nemzetközi közvélemény is, közben az Egyesült Államokban nagyon lassan haladt az eljárás. Ráadásul csak az ellen a rendőr ellen emeltek vádat, aki George Floyd nyakára térdelt, az említett másik két ügyben is rendkívül lassan haladt az eljárás, tömeg-felháborodásra és politikusok nyílt kiállására volt szükség, hogy történjen valami. Korábbi eseteket alapul véve nagyon sokan gondolják úgy, hogy nem lehet szó nélkül hagyni a történteket, hiszen valaki kilenc percen át térdelt egy másik ember nyakán, aki ebbe belehalt.

EN
Martin-Kovács MiklósEN

A korábbi esetekhez képest új jelenség az is, hogy most több helyen rendőri vezetők is vonultak a békés tüntetőkkel egy-egy demonstráción; sőt, számos rohamrendőr letérdelt a tüntetők előtt, jelezve, hogy ők is elítélik az indokolatlan rendőri erőszakot.

Nagy országról van szó, 330 millióan élnek az Egyesült Államokban, de az előző ötven évet tekintve is megdöbbentő mértékű a mostani felháborodás. Ez fajult oda, hogy a tiltakozáshullámmal az erőszakos cselekedetek is megszaporodtak. Ezek nem köthetők a jószándékú tüntetésekhez, sokszor még az indulatok elszabadulásához sem, hiszen a fosztogatások nem köthetők az ügyhöz, csak kihasználják a felfokozott helyzetet az üzleteket megrohanó fosztogatók.

A fosztogatások, a vandalizmus és az erőszakos zavargások beárnyékolják az ügy tisztaságát, ezért lehet érdekes, hogy az események alakulásával változik-e a történések megítélése?

A legtöbben különbséget tesznek a nyakra térdelő szituáció elítélése, a feketék helyzete és a fosztogatások-rombolások között. Az egyik fő veszély éppen az, hogy a történések és a már említett fő okok beágyazódnak az elnökválasztási folyamatba. Az elnöki hivatalból úgy fogják fel az eseményeket, ami a belső terrorizmus kategóriájába sodorta a tiltakozást, és a legkeményebb eszközök bevetését tartják szükségesnek ellene.

Maga Donald Trump használja a belső terrorizmus kifejezést, és azzal fenyeget, hogy a legkeményebb eszközök és a hadsereg bevetése is szükséges. Ez a kemény megnyilvánulás árthat az újraválasztásának, vagy ellenkezőleg, fokozhatja az esélyeit?

Ha minél nagyobb erőt mutat, megszólíthat arra fogékony rétegeket, ő egy egészen kivételes közvélemény-manipulátor. A saját szavazóbázisát állandóan „formában tartja” kijelentéseivel. Most például egy 1807-ben született törvényhez nyúl vissza, ami bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erőket bevessék amerikai földön amerikai állampolgárok ellen. Még ha nem is tudta az összes feltételt teljesíteni eddig ehhez, az már nagyon komoly fejlemény, hogy ez felmerült, ezt kimondta. Ez is egy olyan új fejezet, ami az alkotmányosság határát súrolja, Donald Trump elnöksége alatt nem az első ilyen eset.

Donald Trump az előző alkalommal kevesebb szavazatot szerzett, mint riválisa, de a választási rendszer sajátosságai miatt mégis ő nyert. Vagyis a szavazók között nincsenek olyan nagy többségben a támogatói, amire biztonsággal építhetne, ezért kérdés, hogy a mostani megnyilvánulásai segítik-e újraválasztását?

Mind a kettő benne van a pakliban, árthat és használhat is a népszerűségének. Egészen odáig tolja el a különböző politikai akciók határait, amíg csak lehet. A cél egyedül az, hogy őt újraválasszák.

A tényleges tét valóban Trump újraválasztása. Ehhez kötődik, hogy elképesztő léptékűvé vált a dezinformálás az interneten, a közösségi médiában. Ez megfigyelhető a mostani események idején is. Nagyon komoly tanulmányok vizsgálják, hogy milyen hatalmas forrásokból, milyen szervezetten történik a dezinformálás, a választók befolyásolása a tények elferdítésével. Külföldről, belföldről is léteznek ilyen törekvések. Az általánosságban elmondható, hogy soha nem volt ennyire megosztott az amerikai közvélemény.

Hová vezethet a mostani helyzet, fokozódhat még az események brutalitása?

Sajnos beláthatatlan, és csak remélni lehet, hogy valamiféle békés megoldás következik. Nem tartható az a szellemiség, amivel Donald Trump az utóbbi években az ilyen jellegű problémákat kezelte, mert többnyire csak olajat öntött a tűzre. Ebben az esetben most úgy tűnik, hogy a tűz eddig nem látott lángokkal lobog az ország több pontján, városok tucatjaiban.

Önt mi lepte meg a történések során? Mire kapta fel a fejét?

Amikor felmerült az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok hadseregét bevethetik az Egyesült Államok területén amerikai állampolgárokkal szemben. Ilyenkor a borúlátásnak is van alapja. Egyelőre azt sem tudjuk megmondani, hogy elérte-e a tetőfokát az események sorozata. Kiszámíthatatlan helyzetbe került az amerikai társadalom.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Koronavírus: sorra dőltek meg az amerikai napi rekordok az utóbbi héten

Trump kizárja a koronavírus miatti felelősséget

A kijárási tilalom sem vetett véget az amerikai zavargásoknak