rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megugrott az európai kormányok népszerűsége a járvány alatt

Boris Johnson, Angela Merkel, Emmanuel Macron, Giuseppe Conte és Donald Tusk, az Európai Tanács akkori elnöke 2019-ben
Boris Johnson, Angela Merkel, Emmanuel Macron, Giuseppe Conte és Donald Tusk, az Európai Tanács akkori elnöke 2019-ben   -   Szerzői jogok  Markus Schreiber/
Betűméret Aa Aa

Míg több európai országban, többek közt Finnországban, Hollandiában, Németországban, vagy éppen a különutas járványkezelési stratégiája miatt sokat kritizált Svédországban látványosan nőtt a kormányfő pártjának népszerűsége, addig Kelet-Közép Európában nem változtak látványosan a pártpreferenciák. A kezdeti hetek népszerűségnövekedéséből egyre több nyugat-európai vezető veszített az elmúlt hetekben, többek közt Boris Johnson brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök.

Emelkedett a legtöbb európai országban a vezető politikusok népszerűsége a járvány idején, igaz, az első hetek, és hónapok lelkesedése után több országban újra felerősödtek a kritikus hangok. Főleg azokban, ahol nagyobb pusztítást végzett a betegség, például az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban.

Miközben érvényben voltak a kijárási tilalmak erősebb volt a lakosság támogatása.

"A második világháború óta nem sújtotta ilyen komoly válság Európát - hangsúlyozta Daniele Albertazzi, a Birminghami Egyetem politológusa. "Köztudott, hogy válság idején az emberek jobban hajlamosak az összetartásra, és támogatni az aktuális kormányt" - tette hozzá.

Több európai kormányt a háborús időket idéző beszédeik segíthették abban, hogy ha csak ideiglenesen, de elkerüljék az intézkedéseik alapos vizsgálatát, és megőrizzék a népszerűségüket a járvány okozta válság idején, mert ezzel a retorikával meggyőzték az embereket arról, hogy most egységesen kell cselekedni a koronavírus legyőzéséhez.

A kormányok ravasz módon használták fel a helyzetet, és olyan szóképekkel éltek, amik emlékeztetik az embereket a háborús időszakokra, így a vírus lett az ellenség, amit a lakosságnak együtt kellett legyőznie.
Daniele Albertazzi
politológus

Az emberek ezért úgy vélték, hogy ez nem az a pillanat, amikor támadni kellene a kormányt, magyarázta Albertazzi.

Matthew Goodwin, a Kenti Egyetem politológusa is azzal magyarázta a jelenséget, hogy válság idején az emberek jobban hajlanak arra, hogy beálljanak a hivatalban lévők mögé

"Különösen akkor valószínű, hogy ez megtörténik, ha egy nagy külső fenyegetésről van szó, mint például a terrorizmus, vagy most a járvány. Azt hiszem, hogy a háborús retorika erősített ezen, de a legvalószínűbb az, hogy enélkül is érvényesült volna a "rally around the flag effect" (azaz, hogy felsorakoznak egy táborba, a hatalmon lévők mögé az emberek).

Boris Johnson: átmeneti népszerűségnövekedés

A nyugat-európai országokhoz képest az Egyesült Királyságban később vezettek be korlátozó intézkedéseket, és Európában itt volt a legtöbb halálos áldozata a járványnak (a május 22-ei adatok szerint több, mint 36 ezren vesztették életüket a COVID-19 betegség következtében). Az Opinium közvéleménykutató adatai szerint a kijárási korlátozások bevezetésekor 5 százalékot emelkedett Boris Johnson népszerűsége, míg a legnagyobb ellenzéki párté 4 százalékkal csökkent.

Ezt magyarázhatja az Albertazzi és Goodwin által leírt jelenség. Az is lehet, hogy a heteken át magasabb népszerűségi adat mögött állt a szavazók együttérzése is, miután kórházba szállították, és pár napig az intenzív osztályon kezelték a kormányfőt. Ekkor volt a legmagasabban a konzervatívok támogatottsága. Azóta viszont csökkent, és visszaállt a március eleji állapot, a Munkáspárt is visszaszerezte elvesztett támogatóit.

Sokszor változtatta a véleményét

A brit miniszterelnök népszerűségi görbéjére hatással lehetett az is, hogy számos kérdésben nem volt következetes. Johnson március 3-án még a kézfogás mellett kardoskodott, és hogy nem kell bezárni az üzleteket. Kilenc nappal később azt hangsúlyozta, hogy nem fogják bezárni az iskolákat, majd március 19-én bejelentette, hogy mégiscsak bezárják az oktatási intézményeket.

Sokáig úgy nézett ki, hogy a britek stratégiája a nyájimmunitásra törekvés lesz. Miközben Európa nagy részén már kijárási korlátozások voltak érvényben március 22-én azt mondta, hogy nyugodtan menjenek ki a parkokba az emberek. Egy nappal később már a kétméteres távolság betartásának a fontosságáról beszélt, és szigorú kijárási korlátozásokat vezettek be, köztük elrendelték a boltok bezárását.

Március 27-én vonult házi karanténba, miután pozitív lett a koronavírus-tesztje. Április 5-én került kórházba, majd másnap az intenzív osztályra. Április 12-én engedték haza.

A német kormánypárt töretlen népszerűségnövekedése

Sokkal mélyebbről indult, viszont stabilabb növekedést könyvelhet el a német kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) Németországban a többi nyugat-európai országhoz hasonlóan magas a regisztrált fertőzöttek száma (május 22-ei adatok szerint csaknem 180 ezer), azonban itt lényegesen alacsonyabb a betegség halálozási aránya, mint Olaszországban, Franciaországban, vagy éppen az Egyesült Királyságban, a pénteki adatok szerint 8316 halálos áldozata volt a járványnak.

A CDU népszerűsége március 4-hez képest kicsit több, mint két hónap alatt 15 százalékpontot nőtt. Angela Merkel népszerűsége is régóta látott magasságokba került, a németek 68 százalék elégedett a munkájával egy május eleji felmérés szerint.

Angela Merkel német kancellár március 18-ai mondott tévébeszédét talán nem túlzás történelminek minősíteni. Merkel 14 éve vezeti Németországot, és eddig csak az újévi köszöntőkben szólt tévén keresztül a német lakossághoz. A kancellár beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kormány minden erejével a vírus terjedésének lassításán dolgozik, de bármit is tesznek a hatóságok, annak nem lesz semmilyen eredménye, ha az emberek nem veszik komolyan a vírus terjedése ellen hozott intézkedések betartását.

Ez komoly. Vegyék Önök is komolyan. A német egyesítés óta, nem, a II. világháború óta nem volt olyan kihívás az országunkban, ahol ilyen szinten egymás szolidaritására kellett volna hagyatkoznunk.
Angela Merkel
német kancellár

Hullámzó kedélyek Franciaországban

Emmanuel Macron népszerűsége a korlátozó intézkedések bevezetése után két nappal, március 18-án 51 százalékpontra ugrott a február végi 38 százalékpontos állapothoz képest a Harris közvéleménykutató mérése alapján. A népszerűségnövekedésből április végére veszített a francia elnök, de tekintve, hogy 2018 decembere óta Macron megítélése folyamatosan 30-35 százalék között volt, a járvány alatt összességében sikerült javítania.

Egyébként ez az egyetlen közös a grafikonon látható különböző felmérések eredményei között: emelkedés a válság elején, és népszerűségcsökkenés a karanténban töltött időszakban.

A francia elnök járványkezelésének megítélésének egyik fontos eleme, hogy nem felhőtlen a viszony a kormány és az egészségügyi dolgozók közt tavaly tavasz óta. A tavaly márciusban induló tiltakozási hullámra válaszlépésként novemberben bejelentett sürgősségi csomag sokak szerint nem elégséges a francia egészségügyi helyzet javítására.

Spanyolország

A járvány által egyik legjobban sújtott Spanyolországban enyhén hullámzott a kormányzó szociáldemokraták népszerűsége. A március 11-ei, a járvány kirobbanása előtti pillanathoz képest csekély mértékben nőtt Pedro Sánchez kormányfő pártjának a népszerűsége a korlátozások bevezetésével, és kicsit újra csökkent május közepére.

Az ellenzéki, jobboldali néppártnak sikerült az elmúlt két hónapban jelentősen növelni a támogatottságát (21,7 százalékpontról 25,3-ra), ez kevés országban fordult elő. Elképzelhető, hogy a kormánypárt kvázi stagnálása mellett a szélsőjobboldali Vox népszerűségének esése okozza, azaz nem a szociáldemokrata szavazók, hanem a Vox támogatói váltottak pártszimpátiát.

Nemcsak Spanyolországban gyengült a szélsőjobb a járvány idején. Hasonló jelenség tapasztalható Olaszországban (a Liga) és Németországban (az AfD) , illetve átmenetileg Franciaországban (az Nemzeti Tömörülés - RN) is.

Míg a Matteo Salvini vezette Liga gyengült, addig a párton kívüli Giuseppe Conte kormányfő népszerűsége annak ellenére nőtt, hogy Olaszország volt a járvány egyik fő gócpontja Európában és több mint 32 ezer ember életét vesztette. Conte az Ixè Institute májusi felmérése szerint a februári 39 százalékpontos támogatottságról 59-re tornázta fel magát májusra.

Tartós lesz a szélsőjobboldal visszaesése?

"A radikális és populista pártok úgy tűnik, hogy az kezdetektől elfogadták, hogy most le kell halkítaniuk a kormánnyal, illetve ellenfeleikkel szembeni kritikájukat" - mondta Albertazzi az Euronewsnak.

De az elemzők szerint a populisták nemsokára visszatérnek a korábban használt hangnemükhöz, még akkor is, ha ez jelentős kockázattal jár.

"Könnyű a kormányok, az ellenfelek, vagy éppen az Európai Unió ellen beszélni. De közben kockázatos is a populistáknak túl korán csatlakozni a kritikákat megfogalmazókhoz, nem jól felmérve a közhangulatot" - tette hozzá a politológus. Aki szerint akkora mértékű a válság, hogy ebben a szakaszában az üzleti élet szereplői és a közvélemény is inkább egységet szeretne látni, és nem megosztottságot.

Az elemző szerint politikai szempontból azonban fontos a populista pártoknak, hogy amint lehet, változtassanak a hozzáállásukon

"Meg kell mutatniuk, hogy alapvetően mások maradtak, mint a hagyományos pártok, akiket azzal vádolnak, hogy ugyanazokat a recepteket használják" - fogalmazott Albertazzi.

"Amikor elmúlik a közvetlen válsághelyzet, és a politikai élet visszatér egyfajta normalitásba, akkor a politikusoknak meg kell küzdeniük a krízis utáni másnapossággal - írta Darren McCaffrey, az Euronews brüsszeli tudósítója helyzetelemzésében. "Több kérdés fog felmerülni azzal kapcsolatban, hogy miként kezelték az egészségügyi válságot, és hogy pontosan mivel támogatják a gazdaság talpra állását, miközben próbálják az államháztartást is próbálják rendbe szedni" - tette hozzá.

Szociáldemokrata kormányok sikere

Több európai országban kifejezetten rosszul állt az épp kormányzó baloldali párt, mikor a járvány elkezdett terjedni Európában, derül ki az Europe Elects, az európai választási eredmények monitorozásával, illetve közvélemény-kutatások összesítésével foglalkozó oldal adataiból.

A svéd szociáldemokrata párt például fej-fej mellett volt a szélsőjobbodali Svéd Demokraták párttal még február végén (23,5 illetve 23,4 százalékon). Finnországban a szélsőjobboldali Igaz Finnek párt állt a népszerűségi lista élén 21,4 %-kal, míg a kormányzó szociáldemokrata pártot csupán 18 % támogatta február végén.

Bár teljesen ellentétes stratégiát választottak, mindkét országban fordított a baloldali kormánypárt a válság ideje alatt. Svédországban Stefan Löfven pártja egy május 9-ei közvéleménykutatás szerint már 31,8 százalékon áll. Sanna Marin pártjának pedig lényegében helyett cserélt az Igaz Finnekkel, most ők állnak az élen 22 százalékkal és a szélsőjobboldaliak támogatottsága 18 százalék körüli.

Hasonló népszerűségnövekedést könyvelhet el a holland liberális kormánypárt, és a fent említett német kormánypárt mellett a norvég kormányzó konzervatív párt is. Az ír választásokon gyengébben szereplő, de újabb kormányalakítási lehetőséget kapó konzervatív Fine Gael népszerűsége szárnyakat kapott a válság alatt. A február 21-e felmérésen még 21,2 %-kal a második helyen állt a népszerűségi listán Leo Varadkar kormányfő pártja, április végén pedig már 35,5 százalékkal az első, megelőzve a február 8-ai választásokon meglepetésre diadalmaskodó baloldali nacionalista Sinn Féint, az IRA volt politika szárnyát.

Stagnálás Kelet-Közép-Európában

Talán meglepő, hogy éppen a kelet-közép-európai régióban nem okozott komolyabb változást a pártok támogatottságában a járvány. Annak ellenére, hogy a legtöbb kormány sikeresnek mondhatja magát az egészségügyi válság kezelésében, ebben a régióban sokkal kevesebb volt a fertőzött, és az egymillió főre jutó halottak száma is lényegesen alacsonyabb, mint nyugaton. Az összes cikkünkben korábban említett országban, ahol nőtt a kormánypártok népszerűsége, arányaiban több halálos áldozata volt a COVID-19-nek, mint ezekben az országokban.

Az egymillió főre jutó halálos áldozatok száma Ausztriában a legmagasabb (70,95), és a kormányzó Osztrák Néppárt népszerűsége ennek ellenére nőtt, március 8-án 39,6 százalékon mérték, május 13-án már 45,2 százalékon.

Magyarországon március óta nem történt jelentős változás a szavazók pártszimpátiájában, a Europe Elects oldalán látható adatok szerint.

Románia kivételnek számít, és nemcsak a régióban, hanem az európai tendenciákat tekintve is. A március 15-e közvéleménykutatási adatok szerint a kormányon lévő konzervatív Nemzeti Liberális Párt népszerűsége még 37,8 százalékon volt, május 21 -re ez 32,7 százalékra csökkent.

Újságíró • Pálfi Rita

További források • Europe Elects