rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magasabb az uniós átlagnál a magyarországi halálozási arány

Magasabb az uniós átlagnál a magyarországi halálozási arány
Szerzői jogok  Tamas Kovacs/MTVI
Betűméret Aa Aa

Hetekkel ezelőtt Müller Cecília országos tisztifőorvos egy, a magas magyarországi halálozási arányról szóló kérdésre azzal válaszolt, hogy az uniós átlag alatt van a magyar adat.

Ez azóta megváltozott, a magyarországi halálozási arány már nemcsak az uniós átlagnál, hanem a spanyolországinál is magasabb, és lényegében ugyanakkora, mint a svéd.

Magyarországon a hatodik legmagasabb a halálozási arány

A május 8-i legfrissebb adatok alapján az EU-ban Franciaországban a legmagasabb a halálozási arány, 18,86 százalék. A második Belgium 16,36 %-kal, a harmadik Olaszország (13,88 %).

Magyarország a hatodik a pénteki adatok szerint, 12,34 százalék a halálozási arány, ami 0,1 százalékkal alacsonyabb, mint a svédországi. Az uniós átlag 11,89%.

De ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon több, mint minden tizedik esetben életét veszti a beteg, csak azt, hogy a regisztrált esetekre jutó halálozások száma magas. Ennek pedig több oka is van.

Egyrészt az, hogy április közepe óta Európa legtöbb országában enyhülni kezdett a koronavírus-járvány terjedése, így az utóbbi napokban már Magyarországon is, ez pedig átmenetileg magasabb halálozási arányt is jelenthet. Ez azokban az országokban van így, ahol egyre kevesebb az új regisztrált fertőzött, viszont a napi halálozások száma ennél kisebb mértékben csökken.

Az EU tagállamai közt azért is tapasztalhatók nagy különbségek, mert mindenhol más alapján állapítják meg, hogy hány halálos áldozata van a vírusnak. A legtöbb országban, ahol megvizsgálták a márciusi és áprilisi demográfiai adatokat, és összehasonlították a 2019-essel, arra jutottak az újságírók, hogy jóval több ember vesztette az életét a járvány miatt, közvetve vagy közvetlenül.

David Leon brit epidemiológus szerint éppen ezért azt, hogy mennyire jól kezelték a járványhelyzetet az egyes országok kormányai, csak úgy lehet megítélni, ha a tavalyi halálozási adatokkal hasonlítjuk össze az idei adatokat. Sok helyen nem számolják a COVID-19 áldozatai közé az idősotthonokban elhunytakat, vagy azokat az embereket, akik nem a betegségben haltak meg, csak azért, mert nem kapták meg a szükséges életmentő kezelést a járványhelyzet miatt, például azért, mert félelemből nem mertek orvoshoz fordulni - magyarázta az Euronewsnak. Hozzátette, hogy a kijárási korlátozásoknak pozitív hatása is van a halálozási statisztikákra: csökkent a légszennyezés, és kevesebben vesztik életüket közlekedési balesetben.

Csak a kevés tesztelés miatt magas a halálozási arány Magyarországon?

Magyarországon a járványkezelés egyik fontos és vitatott kérdése a tesztelés. Magyarországon a harmadik legalacsonyabb az ezer főre jutó elvégzett tesztek száma (8,98%). Ez azért fontos tényező a halálozási aránynál, mert egy többet tesztelő országban több a regisztrált fertőzött. Ezért megnéztük, hogy azokban az országokban, ahol szintén kevesebbet teszteltek, mekkora ez az arányszám.

Magyarországnál is kevesebbet tesztel Görögország és Bulgária, előbbiben 5,53 %, utóbbiban 4,55 % a halálozási arány. A magyar tesztelési arányokhoz hasonlót találunk még Horvátországban (4,05%), Lengyelországban (5,02%) és Romániában (6,04%).

Mind az öt, aránylag keveset tesztelő, országban lényegesen alacsonyabb a halálozási arányszám, mint Magyarországon.

Óriási különbségek a hatékonyságban Európában

Viszont önmagában a tesztek száma sem egyértelmű mutató. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy hány elvégzett tesztre jut egy fertőzött. Franciaországban például nem tesztelnek annyira sokat, viszont a leghatékonyabbak a fertőzöttek kiszűrése szempontjából, egy regisztrált fertőzöttre 5,8 teszt jut. Hasonlóan alacsony ez a szám Hollandiában (6), Spanyolországban (6,3) és Svédországban (6,7). A sokat tesztelő balti államok közül kettőben ezzel szemben sokkal több teszt volt szükséges a fertőzöttek kiszűrésére, Litvániában egy regisztrált esetre 110 mintavétel jutott, míg Lettországban 76,6. Hasonlóan magas ez az érték Magyarország térségéből Szlovákiában (73,6). Magyarország a középmezőnyben van 27,9 tesztre jutott egy regisztrált fertőzött.

Három, Magyarországhoz hasonló arányban tesztelő országban úgy alacsonyabb lényegesen a halálozási arány, hogy a tesztelési hatékonyság is körülbelül megegyezik, ezek Görögország, Bulgária és Lengyelország.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a fent felsorolt tényezők mellett sok múlik azon is, hogy mennyire idős egy adott ország lakossága, ahogy az is fontos tényező, hogy mekkora az idősek, illetve veszélyeztetett krónikus betegséggel küzdők aránya.

TÉRKÉP - Nyugat-Európában a lakosságarányosan is több áldozatot szedett a járvány

Azt, hogy mennyivel nagyobb pusztítást okozott a járvány nyugaton, mint keleten, a legjobban az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma mutatja, bár éppen a belga példa mutatja, hogy ez is csalóka. A 11 millió lakosú ország kormánya ugyanis úgy döntött, hogy a COVID-19-et veszik az összes idősotthonban elhunyt ember halálának okaként, tesztelés nélkül. Így elképzelhető, hogy utólag kiderül, valójában kevesebb emberéletet követelt a járvány náluk, mint amit kommunikáltak.