A magyar kormány az Európai Unió Bíróságának döntésére felszámolja a déli határnál fekvő tranzitzónákat. Az ott élőket Vámosszabadiba és Balassagyarmatra szállították át.
HIRDETÉSAz éjjel Vámosszabadiba és Balassagyarmatra szállították a déli határon lévő tranzitzónákban várakozó menekülteket, értesült a hvg.hu. A röszkei és tompai zónákban tartózkodó mintegy 280 embert buszokkal költöztették át teljesen vagy részben nyitott szállásokra, úgy, hogy előre nem tájékoztatták őket a lépésről. A közvélemény a csütörtöki kormányinfón értesülhetett arról, hogy a kormány a bírósági ítélet után egy héttel felszámolja a tranzitzónákat.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete volt a döntő
A csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely jelentette be, hogy a magyar kormány megszünteti a déli határnál kialakított tranzitzónákat. A kormány szerdai ülésén foglalkozott az elmarasztaló ítélettel, amit az Európai Unió Bírósága hozott a magyar tranzitzónákról. A döntés is ekkor született meg, annak ellenére, hogy a bíróság és a kabinet véleménye különbözik a témában.
„A kormány ezzel az ítélettel nem ért egyet, azt Európa biztonságára nézve kockázatosnak és károsnak tartja, ugyanakkor az Európai Unió tagállamaként természetesen minden bírósági döntést kötelesek vagyunk betartani, és be is fogunk tartani”- mondta Gulyás Gergely a kormányinfón.
„Az intézkedés végrehajtása folyamatban van, négy ember, aki idegenrendészeti őrizetben volt abban is marad, 280 embert pedig menekültügyi befogadóállomásra visznek. A jövőben menekültügyi kérelmet Magyarországra csak a külképviseleteken lehet benyújtani" - tette hozzá a miniszter.
Az Európai Unió Bírósága május 14-i ítéletében kimondta, hogy jogellenes őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában. A döntés értelmében az itt élők státusza őrizetnek minősül, és 28 napnál hosszabb ideig senkit sem lehet a zónákban fogva tartani, biztosítani kell a belépést számukra Magyarországra, és gondoskodni kell elhelyezésükről is.
Helsinki Bizottság: „siker!"
A tranzitzónákban várakozók érdekeinek képviseletével is foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság sikerként könyvelte el a történteket. „Elértük, hogy véget érjen százak, köztük rengeteg gyermekes család, egyedülálló nő jogellenes sanyargatása" - fogalmaztak közleményükben.
Szerintük azonban ez még csak az első lépés az ítélet teljes végrehajtása felé. Állásfoglalásukban azt is kiemelték, hogy „a magyar jogállamiság megítélése során beláthatatlan következményei lenne, ha a kormány az EUB ítéletét nem hajtaná végre minden tekintetben".
A szervezet így jelölte ki következő teendőit: „most az a sürgős és fontos feladatunk, hogy jogi tájékoztatást nyújtsunk a börtönükből szabaduló embereknek, segítsük megérteni, mi vár rájuk az új táborokban, és milyen magatartási szabályokat kell betartaniuk az új helyszíneken. Abban is segítjük majd őket, hogy lehetőséget kapjanak arra, hogy a hatóság végre megvizsgálja a menekültügyi kérelmeiket."
A kormány már reagált is a Helsinki Bizottság állásfoglalására. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Soros szervezete álhíreket gyárt és hiába reménykedik". A kormány azzal vádolja a Helsinki Bizottságot, hogy hazudik, amikor a tranzitzóna kapcsán jogellenes fogvatartásról beszél, hiszen a táborok célja éppen az volt, hogy „jogszerű lehetőséget adjon a bevándorlóknak a menedékkérelmek beadására, minden menedékkérő oda önként, saját szabad akaratából lépett be és várta a gyorsított menedékkérelmi eljárás végét".
A közleményben az is szerepel, hogy az „Európai Bíróság döntése nem változtat azon, hogy a magyar kormány továbbra is meg fogja védeni a határt az illegális migrációtól", és „a tranzitzóna lebontása nem jelenti az eddig ott tartózkodó migránsok szabadon engedését".