rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Éles európai kritika a nemváltást ellehetetlenítő törvényre

Az Országgyűlés plenáris ülése május 19-én
Az Országgyűlés plenáris ülése május 19-én   -   Szerzői jogok  MTI/Szigetváry Zsolt
Betűméret Aa Aa

Komoly felháborodást váltott ki civil szervezetek és európai politikusok körében az a magyar parlamentben kedden megszavazott törvénymódosítás, mellyel megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban.

Kedden elfogadta a magyar parlament Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által beterjesztett salátatörvényét, melynek egyik eleme jogilag ellehetetleníti Magyarországon a nemváltást. A képviselők 133 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a közigazgatási törvény módosítását, melynek 33-as paragrafusának értelmében az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia. A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.

Áderhez fordulnak a magyar LMBT-szervezetek

A parlamenti szavazásról beszámoló Háttér Társaság a Facebookon azt hangsúlyozta, hogy alkotmányos alapjogot sért a 33-as paragrafus.

Hozzátették, hogy "nem adják fel a küzdelmet", és felszólították Áder János köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Alkotmánybíróságnak a törvény.

Kiemelték, hogy a módosítás ellen korábban szót emelt az Európai Parlament, az ENSZ emberi jogi biztosa és több ország nagykövetsége.

😠133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal megszavazta a parlament az alkotmányos alapjogot sértő 33-as...

Publiée par Háttér Társaság sur Mardi 19 mai 2020

A Budapest Pride a Sándor-palota előtt tartott flashmobot, és szintén azt követelték, hogy ne írja alá az államfő a törvényt.

Az Amnesty International Magyarország pedig az ombudsmantól várja, hogy az Alkotmánybíróságra küldje a módosítást. A nemzetközi jogvédő szervezet angol közleménye Tamás-Sáróy Krisztinát idézi, aki szerint "a döntés a sötét középkorba taszítja vissza Magyarországot, és lábbal tiporja a transznemű és interszexuális emberek jogait". A kutató is az alapvető jogok biztosától várja, hogy gyorsan lépjen, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Ez a törvény semmi másra sem jó, mint a már így is az egyik legsérülékenyebb közösségünket további hátrányos...

Publiée par Amnesty International Magyarország sur Mardi 19 mai 2020

Európai bírálatok

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a szavazás után azt írta a Twitteren, hogy sajnálja, hogy elfogadták a törvénymódosítást. Hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatával, és csapást mér a transzneműek emberi méltóságára.

A transz jogok emberi jogok, emelte ki Mijatovic, aki már a törvénymódosítás benyújtásakor jelezte kifogásait azzal szemben.

A magyar parlament döntése ellen tiltakozott Maria Walsh ír néppárti EP-képviselő is hétfőn. Töröljék a 33-ast hashtaggel feltöltött videójához azt írta, hogy a törvénymódosítás "sérti a transznemű emberek önkifejezéshez való jogát és egy szégyenletes próbálkozás arra, hogy visszaszorítsák az LMBT-jogokat".

Az Európai Parlament zöldpárti frakciója a szavazás után a Twitteren arra tett ígéretet, hogy "folytatni fogják a küzdelmet a törvény ellen, ami egyértelműen sérti az emberi jogokat".

Terry Reintke német zöldpárti EP-képviselő szerint a törvénymódosítás nyílt támadás a transzneműek és az interszexuálisok ellen. Reintke a Twitteren megosztotta az EP-ben a múlt héten rendezett, magyarországi helyzetről szóló vitán való felszólalását is.

"Most nem a nemek egyenlőségéről van szó, hanem arról, hogy ki más. Vagy asszimilálódtok, mondja a magyar kormány, afelé, amit mi helyesnek tartunk, vagy ellenetek fordulunk" - fogalmazott a német zöldpárti EP-képviselő. "Ezt nem fogják megúszni" - üzente a magyar kormánynak, hozzátéve, hogy ennek a kontinensnek pont a sokszínűség az erőssége. "A transzszexuális emberek nem fognak megszűnni csak azért, mert a magyar kormány ezt szeretné. Az Európai Parlamentben kiállunk a jogaikért" - zárta felszólalását.

A szavazás előtti hetekben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa és az Európai Parlament is kritizálta a módosítástervezetet. Az EP április 17-én megszavazott, a válságkezelésről szóló állásfoglalásában kitértek a magyarországi helyzetre is, és erről a törvénytervezetről azt írták, hogy "a képviselők a transznemű és interszexuális személyek jogai elleni magyarországi támadásokat is elítélik."