Majdnem negyedével kevesebb fehér gólyát számoltak össze hazánkban, mint öt évvel korábban.
Évtizedek stabilitása után csaknem negyedével csökkent a magyarországi fehér gólyák állománya az utóbbi öt évben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felmérése szerint.
Idén tavasszal már csak 4000 párt lehetett Magyarországra várni, ami 22 százalékos csökkenést jelez az elmúlt évtizedekben 4800-5500 pár körül stabilizálódott állományhoz képest
Először a II. világháború alatt, 1941-ben készítette el az MME elkészítette a felmérést, és azóta ötévenként ismétlik az egyedszámlálást. Legutóbb 2019-ben összesítették országosan a fészkelő fehér gólyák állományát.
Idén 7376 fészkelőhelyet ellenőriztek, 2952 fiókát nevelő és 588 valamilyen ok miatt sikertelen költésű gólyapár került elő Magyarországon 2019 nyarán.
A 82 pár nélküli madár és az 1396 lakatlan fészek mellett 2358 olyan fészektartót is számba vettek a szakemberek, amit valamikor a fehér gólyák számára helyeztek ki a villanyoszlopokra, de már nincs rajtuk fészekanyag.
Az 1940-es években a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár fehér gólya költött. A második világháború utánra ez felére csökkent, majd az 1960-as évek végéig folytatódó visszaesés után több évtizedre 5 ezer pár körül stabilizálódott a párok száma
A csökkenés főként a Dunántúlon jellemző, ahol az elmúlt húsz évben sokfelé megfeleződött a párok száma.
Az állománycsökkenés általánosnak tekinthető az alapvetően Európában fészkelő fehér gólya teljes elterjedési területén.
A nagyüzemi mezőgazdaság átalakítja a gólyák élőhelyét, a fészkek régiójában a természetes vadászterületet zsugorodik vagy eltűnik. A vegyszerek használata is káros, illetve az elektromos áramütés okozta is jelentős mértékű elhullást okoz.
A Földközi-tenger vidékén tömegesen lövik le a fehér gólyákat, de költözésüket befolyásolja a klímaváltozás okozta szárazodás, a táplálkozóhelyek méretének és minőségének csökkenése.
A fehér gólyák állományát nedves gyepek megőrzésével és természetbarát kezelésével lehet megmenteni.