A svédek bíznak a döntéshozókban, a kormányban, a hatóságokban, a társadalmi intézményekben és a szakemberekben.
A Svédországba települt külföldiek úgy látják, hogy a skandináv ország kultúrája és életszemlélete sokat segített a mostani járványhelyzet kezelésében. A bevándorlók blogja, a RelocateToSweden cikke tíz pontban összesíti a svédektől elleshető tanulságokat.
Míg a világ országai a lehető legteljesebb izolációt, a személyes találkozások minimalizálását választották megoldásként, Svédországban nem ürültek ki az utcák és a nyilvános helyek.
1. Bizalom
A rendkívüli helyzetekben a nemzet egységes reakcióját segíti, hogy a polgárok szinte vakon bíznak a döntéshozókban, a kormányban, a hatóságokban, a társadalmi intézményekben és a szakemberekben. Ez a magyarázat a magas svéd adókulcsra is. Az adózok nem kételkednek abban, hogy az általuk befizetett pénzt az ország, vagyis az emberek érdekeinek megfelelően használja fel az aktuális hatalom.
2 . Felelősség
A svéd gyerekeket már kicsi korban felelősségtudatra nevelik. Az óvodától kezdve ezt erősítik a tanítás közben, így később a munkahelyeken és az életben a felelősségvállalás természetes lesz. Ez a higgadt és hatékony döntések meghozatalának és betartásának alapja. Minden szabály annyit ér, amennyire betartják.
3. Hosszútávú gondolkodás
Több svéd kormány azért volt népszerű a választók körében, mert hosszútávra terveztek átfogó stratégiát. A hamar megmutatkozó kisebb eredmények helyett inkább a nagyobb erőfeszítések árán, később realizálódó jelentősebb vívmányokra helyezik a hangsúlyt. Ezt a szemléletet a svéd családok többsége is magáénak érzi.
4. Gyakorlatiasság
A pragmatizmus amerikaiként ismertté vált filozófiája nagyon is jellemzője a svéd kultúrának. Az elv egyszerű: minden elmélet annyit ér, amennyire megvalósítható a gyakorlatban. Ez a járványügyi rendelkezéseknél különösen fontos. A védőfelszerelések világméretű hiánya idején hiába rendelik el azok kötelező használatát, ha a járvány kritikus, kezdeti időszakában még az egészségügyi dolgozók ellátása is megoldhatatlannak mutatkozott a fejlett országokban. Olyan intézkedéseket kell tehát hozni, amik maradéktalanul megvalósíthatók.
5. Szakemberek döntenek
A svéd egészségügyi hatóság szakembereinek hozzáértését nem bírálják felül a politikusok, sőt, segítik a szakhatóság döntéseinek megvalósítását. Hatalmi játszmák és érdekharcok helyett a rendkívüli helyzethez illeszkedő speciális válaszok megvalósítása a cél.
6. Konfliktuskerülés
Több mint kétszáz év békesség nyomot hagyott a svéd társadalomban. A mindennapokban is fontos a helyzetek párbeszéddel és megegyezéssel történő rendezése, ez a járvány idején is természetes.
7. Optimizmus
A bajban a derűlátás képessége segíti a megoldás keresését, illetve az ahhoz vezető út megtalálását. A "nem" idegen az európai nemzetek hagyományaitól, a történelmi vallások tanításai alapján sem szabad a reményt feladni, hogy legyen erőnk a nehézségek leküzdéséhez.
8. Nincs fontoskodás
A címekkel való hivalkodás, a túlzottan elegáns öltözködés és a kivagyiság kerülése a svéd kultúra része. A járvány idején érdemes megemlíteni, hogy a svéd egészségügyi hatóság járványügyi vezetője, Anders Tegnell nyilatkozataiban és megjelenésében is megtestesíti ezt a normát.
9. Tehetséggondozás
A tehetséges, rátermett emberek helyzetbe hozását már az oktatástól segíti a társadalom. Ennek nemzetközileg is ismertté vált jó példái a Spotify, az IKEA vagy Greta Thunberg személye és mozgalma. A valódi tudással bíró szakemberek segítik egymást és a tehetséggondozást.
10. Természetszeretet
Svédország a világ egyik legszekulárisabb országa. Az emberek többsége nem természetfeletti hatalomban hisz, hanem a természet megóvásának fontosságában. Az ökoszisztéma tökéletes folyamatrendszerek összessége, amit ha megbont az ember, összeomláshoz és az emberiség pusztulásához vezethet. A környezetvédelemre ezért nem úgy gondolnak, ami a magas kiadások miatt gyengíti a gazdaságot, hanem ami az emberiség fennmaradását szolgálja.