Az illegális fakitermelők dolgát megkönnyítette a koronavírus, az év első négy hónapjában 55 százalékkal több őserdőt irtottak ki, mint tavaly.
HIRDETÉSMiközben egyre jobban tombol a koronavírus-járvány Brazíliában, a Föld tüdejének is nevezett Amazonas-medencében soha nem látott ütemben folytatódik az erdőirtás. Áprilisban 64 százalékkal több fát vágtak ki az őserdőben, mint egy évvel korábban. A kormány a hadsereg bevetését is engedélyezte az illegális fakitermelők megfékezésére.
Brazília az elmúlt hetekben Dél-Amerika legfertőzöttebb országából a világ egyik legnagyobb járványgócává vált. Két héttel ezelőtt még a 60 ezret sem érte el a fertőzöttek száma, most viszont már a 150 ezret közelíti, a halottak száma pedig már a 10 ezer főt is meghaladta. Miközben az ország elnöke, Jair Bolsonaro a válságban lévő gazdaság újraindítását sürgeti, a szövetségi államok vezetői tovább szigorítanak az óvintézkedéseken annak érdekében, hogy valahogy úrrá legyenek a helyzeten.
Van azonban egy olyan iparág, amely az országban tomboló járvány és a korlátozó intézkedések ellenére is virágzik: az erdőirtás mértéke hónapok óta rekordokat dönt az Amazonas-medencében. Az év első harmadában 55 százalékkal nőtt a kiirtott terület nagysága a brazil űrkutatási hivatal adatai szerint.
A szervezet 2016-ban vezetett be egy gyorsmérési rendszert, azóta pedig sosem regisztráltak ilyen mértékű pusztítást: márciusig majdnem 800 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki vagy égettek fel a gazdák és az illegális fakitermelők, ami nagyjából másfélszerese Budapest területének. Mindezt úgy, hogy az év eleje hagyományosan esős időszak Brazíliában, és ilyenkor a szándékosan gyújtott erdőtüzek száma rendszerint jelentősen csökken.
A járvány csak ront a helyzeten
Áprilisban újabb 400 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki, ami 64 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az őserdő védelméért küzdő csoportok szerint a kialakult helyzetért a koronavírus is felelős, a hatóságok ugyanis kevesebb figyelmet fordítanak az erdőirtók elleni küzdelemre a járvány kitörése óta. Paulo Barreto, az Imazon nonprofit szervezet kutatója így fogalmazott:
A négymilliós lakosságú Amazonas szövetségi államban már több mint 10 ezer fertőzöttet azonosítottak. Ez azonban igazából nem nehezíti meg a fakitermelők dolgát, az őserdőben ugyanis alig élnek emberek. A Magyarországnál több mint tizenötször nagyobb államban négyzetkilométerenként mindössze 2,5 fő a népsűrűség, és a lakosság fele a kétmilliós Manausban lakik.
Még Bolsonaro is felveszi a harcot
Az erdőirtás felpörgéséért sokan a tavaly beiktatott Jair Bolsonarót is okolják. Az elnök korábban többször is kijelentette, hogy támogatja az erdővel borított területek visszaszorítását az ország gazdaságának élénkítése érdekében, sőt, szerinte máshogy az Amazonas vidékét nem is lehetne kiemelni a szegénység csapdájából.
Bolsonaro az űrkutatási intézet tavalyi adatait egyszerűen hazugságnak nevezte, és ősszel az intézet igazgatójának is távoznia kellett, miután az államfő többször is bírálta tevékenységét, és Brazília jó hírnevének befeketítésével vádolta meg.
A helyzet súlyosságát jól mutatja az országban tavaly pusztító hatalmas erdőtűz, melynek füstje még az Amazonastól több ezer kilométerre fekvő São Paulóban is elsötétítette az eget. A tavalyi év első nyolc hónapjában nagyjából 80 ezer erdőtüzet regisztráltak az országban, kétszer annyit, mint egy évvel korábban.
Bolsonaro az utóbbi időben igyekezett cáfolni, hogy a megnyilvánulásai és döntései hozzájárulnak az erdőirtás fokozódásához. A héten a hadsereget is felhatalmazta arra, hogy beavatkozzon az Amazonas-medencében a helyzet javítása érdekében. A rendelet a természetvédelmi területekre és az indián törzsek lakóhelyére is vonatkozik.