rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lázasan zajlanak a vakcinakutatások

euronews_icons_loading
Lázasan zajlanak a vakcinakutatások
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Továbbra sem tudni, mikor lesz védőoltás a koronavírus-fertőzés ellen, a világ laboratóriumaiban megfeszített munka zajlik a vakcina kifejlesztésére, de egyelőre mindenki csak találgat.

A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője, Szlávik János az Operatív Törzs vasárnapi tájékoztatóján a szeptembert nevezte meg, mint reménybeli időpontot, amikorra - mint mondta - "egy vagy akár különböző, hatékony koronavírus elleni oltóanyag is elkészülhet".

Megfeszített munka folyik

A vakcina kifejlesztésével több országban is próbálkoznak, de még a leginkább előrehaladott projektek is csak a tesztelések kezdeténél tartanak.

"Remélhetőleg év végére meg tudjuk mondani, van-e vagy még nincs biztonságos és hatékony vakcina. Utána azonban újabb kihívás lesz a megfelelő mennyiségű gyártás és az elosztás is" – vélekedik az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének igazgatója, Dr. Anthony Fauci.

Vannak olyan vélemények, mely szerint a kutatók nem egymással, hanem a járvánnyal versenyeznek, a Yale egyetem egészségügyi tanszékének dékánja viszont némileg árnyaltabban látja a helyzetet.

"Amennyiben ezt versenynek tekintjük, olyan versenynek nincs értelme, amelynek nincs győztese" – mondta Sten Vermund.

Akkor nézzük az oltóanyaggal kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdéseket!

1. Miért fontos, hogy legyen vakcina?

A koronavírus rendkívül könnyen terjed, és a világ lakosságának nagy többsége védtelen vele szemben. Az oltóanyag védelmet nyújtana, voltaképpen felkészítené, "tréningezné" a szervezetet a kórokozóval szembeni harcra, így az, ha támadna, már nem tudná megbetegíteni az illetőt.

Így sokkal biztonságosabban fel lehetne oldani a kijárási korlátozásokat és az egyének közötti távolságtartás sem lenne már létfontosságú.

2. Milyen előrehaladás történt eddig?

A kutatók megfeszített munkát folytatnak. Világszerte csaknem 100 tudóscsoport keresi az ellenanyagot, és néhány esetben már klinikai tesztelés zajlik.

Az első, embernek beadott próba-oltásról március végén érkezett hír Seattle-ből, ahol - szokatlan módon - átugrották az állaton végzett kísérlet szakaszát, és egyből emberen teszteltek.

Európában elsőként Oxfordban adták be embernek a próba-oltóanyagot, összesen 800 önkéntesen kísérleteznek. Egyik felüknek a reménybeli COVID-19-vakcinát adják be, a másik felük pedig egy ún. kontroll-oltóanyagot kap, amely a koronavírustól ugyan nem, az agyhártyagyulladástól viszont megvéd. A Sanofi és a GSK gyógyszeróriások pedig összefogtak, és amint lehet, nekikezdenek a gyártásnak.

Közben Franciaországban nagy port kavart a marseille-i egyetemi kórház igazgatójának kísérlete, melynek során ugyan nem tartották be az érvényben lévő járványügyi protokollt, viszont a betegek 75 százaléka tíz nap alatt meggyógyult.

3. Mikor lesz oltóanyag?

Normál esetben - már ha világjárványok esetében egyáltalán beszélhetünk erről - egy vakcina kifejlesztése évekbe, telik, ha nem évtizedekbe. A kutatók mindezt most néhány hónap leforgása alatt szeretnék teljesíteni.

A szakemberek többsége szerint 2021 közepén a legvalószínűbb, hogy elkészül a biztonságos és hatékony ellenszer. Ez nem kis orvostudományi vállalás lenne, és semmi garancia arra, hogy sikerülni fog.

Az emberi szervezet már eddig is ki volt téve négy koronavírusnak. Olyanoknak, amelyek átlagos megfázásos tüneteket okoznak, és amelyek ellen nincs oltóanyag.

4. Mi van még hátra?

Nagyon sok miden.

Először is több próbát kell el végezni, hogy meggyőződhessenek róla: az oltóanyag biztonságos - nehogy még nagyobb bajt okozzon, mint maga a fertőzés, ami ellen kifejlesztették.

Klinikai tesztelésekre van szükség, hogy bizonyítást nyerjen: a vakcina provokálja az immunrendszert, és a beadására adott immunválasz valóban megóv a megbetegedéstől.

A gyártóknak fel kell készülniük, hogy a potenciális dózisból milliárdokat kell előállítaniuk.

A gyógyszerügyi hatóságoknak pedig el kell fogadni és engedélyezni a gyártását.

Végül, de nem utolsósorban a logisztika is óriási kihívás lesz: elosztani a vakcinákat a világ minden táján.

5. Hány embert kellene beoltani?

Erre nehéz válaszolni annak ismerete nélkül, hogy milyen hatékony lesz a vakcina. Az általános vélekedés az, hogy az emberek 60-70 százalékának kellene immunisnak lenni a vírusra ahhoz, hogy könnyen meg lehessen állítani a fertőzés terjedését (ez a nyájimmunitás lényege). Csakhogy ez emberek milliárdjait jelenti szerte a világon.

6. Minden korosztályt megvéd majd a vakcina?

Sajnos az idősebb emberek esetében kevésbé lesz hatásos, mert az idősebb immunrendszer nem reagál olyan jól az immunizációra, mint egy fiatal - ezt az éves "rendes" influenza esetében is látni.

Az viszont megoldás lehet, hogy többször is beadják az érintetteknek, vagy más szerrel együtt adják be, olyan szerrel, amely felturbózza, ezáltal "munkára készteti" az immunrendszert.

7. Ki kapja meg majd az oltást?

Ha meglesz a vakcina, először korlátozott mennyiség áll majd rendelkezésre belőle, ezért muszáj lesz felállítani egy prioritási sorrendet: a fertőzésveszélynek leginkább kitett egészségügyi dolgozók biztosan a lista elején lesznek majd, és a leginkább veszélyeztetett civil csoport, az idősek és krónikus betegek is.

FORRÁS: bbc.com + MTI