A koronavírus-járvány miatt hétszer nagyobb visszaesést szenved el a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet, mint a 2008-as globális pénzügyi válság idején.
HIRDETÉSA megújuló energia az egyetlen olyan energiaforrás, amely kibírja a koronavírus-járvánnyal együtt járó, hetven éve nem tapasztalt energiaválságot, idézi a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) jelentését a The Guardian.
Az 1974-ben alapított, párizsi székhelyű szervezet szerint a koronavírus-járvány miatt hétszer nagyobb visszaesést szenved el a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet, mint amekkora csökkenést a 2008-as globális pénzügyi válság idején mértek.
Az IEA jelentése szerint a mostani a legjelentősebb keresletcsökkenés a második világháború kiváltotta, több évtizeden át tartó alacsony olaj-, gáz- és szénfogyasztás óta, miközben a megújuló energiaforrások iránti kereslet növekszik.
A megújulók arányának folyamatos emelkedése a fosszilis tüzelőanyagok keresletcsökkenésével együtt azt jelenti, hogy a tiszta energia idén az eddigi legnagyobb részét adja a globális energia rendszernek, ami segíthet mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátás évtizedek óta tartó növekedését.
Fatih Birol, az IEA vezérigazgatója azt mondta: „a legjelentősebb tüzelőanyagok iránt esik a kereslet, leginkább az olaj, a gáz és a szén iránt. Egyedül a megújuló erőforrások tartják magukat a korábban sosem tapasztalt alacsony áramfelhasznlás idején.”
A megújuló energiák felhasználásának növekedése idén várhatóan eléri az 5 százalékot. Elemzők szerint év végére a világ teljes áramfelhasználásának 30 százalékát adhatja a tiszta energia.
Ez a növekvő igény arra sarkallhatja a fosszilis tüzelőanyagot előállító vállalatokat, hogy termelésük egyre nagyobb részét állítsák át tiszta energiára, bár Birol szerint a kormányoknak is ösztönözniük kell ezt a folyamatot a gazdaságélénkítő csomagjaikban, hogy biztosítsák a környezetkímélő energiahordozók további erősödését.
„Ugyanakkor még mindig túl korai lenne meghatározni, hogy milyen hosszú távú hatása lesz a mostani változásnak” - tette hozzá Birol, aki szerint „a válság után megerősödő energiaipar jelentősen eltér majd a korábban megismerttől”.
A koronavírus-járvány olyan válságot okozott a fosszilis tüzelőanyagok piacán, ami az olajárak rendkívüli összeomlásához vezetett, és az Egyesült Államok történetében először negatív tartományba fordult nem sokkal korábban.
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére tett erőfeszítések komoly korlátozásokhoz vezettek világszerte, amelyek az utazások piacán és világgazdaságban is az elmúlt negyedszázad legnagyobb olajkereslet-csökkenését eredményezték.
A gáz iránti kereslet várhatóan öt százalékkal csökken idén, egy évtized töretlen emelkedés után. Ez a legnagyobb esés, mióta a gáz széles körben elterjedt energiaforrássá vált az elmúlt fél évszázadban.
A szakértők a szén iránti kereslet nyolc százalékos visszaesését várják a 2019-es évhez képest, ami a legnagyobb csökkenés a második világháború vége óta.
Az IEA a világ valamennyi országa minden egyes energiaszektorának adatait felhasználva elemezte a koronavírus-járvány globális energiarendszerre kifejtett hatását.
Ebből az derült ki, hogy a világ energiafelhasználása 6 százalékkal csökken ebben évben, ami annyi, mintha a világ harmadik legnagyobb fogyasztójának számító India teljes energiaigénye eltűnne, vagy annyi, mintha egyszerre kiesne Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság teljes energiafogyasztása.
A járvány miatt fellépő energiakereslet-csökkenés jobban érződik a fejlett gazdaságokban, az Európai Unióban 11 százalékkal, az Egyesült Államokban 9 százalékkal számolnak az elemzők.
A fosszilis tüzelőanyagok piacán fellépő csökkenés a globális szén-dioxid-kibocsátást is mérsékli, a 2019-es évhez viszonyítva 8 százalékkal, ami hatszor akkora csökkenés, mint a 2008-as válság után mért eddigi legnagyobb visszaesés.
A várható háromezer milliárd tonnás szén-dioxid-csökkenés nagyobb, mint a második világháború óta minden pénzügyi válság által kiváltott csökkenés összesen.