rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A három másik visegrádi bőkezűbb Magyarországnál

Megkönnyebbülés Prágában
Megkönnyebbülés Prágában   -   Szerzői jogok  AP Photo/Petr David Josek
Betűméret Aa Aa

A hitelmoratóriumot Magyarországon jelentették be a legkorábban. Az elbocsátottakat, a fizetés nélküli szabadságra menesztetteket vagy a bezuhant bevételű egyéni vállalkozókat azonban csak Magyarország nem támogatja semmilyen formában a visegrádi országok közül – áll a HVG összegzésében.

Csehország: Antivirus foglalkoztatástámogatási csomag április 1-től

A munkaadó három esetben eltérő mértékben köteles a munkavállalók bérének és járulékainak egy részét kifizetni. Az összegnek 60%-át, munkavállalónként legfeljebb 29 ezer koronát (nagyjából 377 ezer forintot) térít meg az állam.

A munkavállaló akkor kaphat állami támogatást, ha elkapja a vírust, ha az állami járványügyi intézkedés miatt nem működhet a cége, vagy ha a vállalatának a válság miatt gazdasági nehézségei vannak. Ha a cég által foglalkoztatottak 30 százaléka nem dolgozik, mert karanténban van, vagy a gyerekeire kell vigyáznia otthon és nem tud távmunkát végezni, a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak. A kieső időre a bérük 80 százalékára jogosultak abban az esetben a munkavállalók, ha a munkáltató azért nem tud munkát adni a munkavállalóinak, mert a járvány fennakadást okoz a beszállítói körében, tehát például nem jut hozzá alkatrészekhez vagy alapvető szolgáltatásokhoz. Ha pedig csökken a kereslet a cég szolgáltatásai vagy termékei iránt, a munkavállalók a bérük 100 százalékára jogosultak, de a szakszervezet és a munkaadó közös megegyezése, vagy a munkaadó saját döntése alapján a visszatérítés lehet alacsonyabb is, 60 százaléknál azonban így sem lehet kevesebb.

Az Antivirus csomag hatályát május 31-ig hosszabbították meg.

Szlovákia: elsősegély-csomag

Április közepén jelentették be a munkabértámogatás szabályait, de már korábban ismertették a cégeket segítő intézkedéseket: amennyiben nem tudnak kinyitni a kijárási korlátozások miatt, alkalmazottainak bérét 80%-ban átvállalja a kormány. A 40%-nál nagyobb bevételkiesést elszenvedő cégek a járulékfizetések elhalasztására is lehetőséget kaptak.

Emellett:

• 500 millió eurós állami garancia jár a kereskedelmi bankoknak, amelyek előnyös kölcsönöket kínálnak majd a vállalkozóknak;

• a karanténban rekedt emberek, valamint a gyermekeikre vigyázó szülők a bruttó bérük 55%-át kapják az államtól;

• azon munkáltatóknak, akiknek jövedelme legalább 40%-kal visszaesett, elhalaszthatják a munkavállaló után fizetendő járulékok befizetését;

• ugyanilyen arányú veszteségek során továbbá elhalasztják a jövedelemadó-előleg befizetését is;

• a cégek, amelyek a 2014 és 2018 közötti veszteségüket eddig nem számolták el, lehetőségük lesz ezt egyszerre megtenni.

Lengyelország: bértámogatás, ha nem bocsátják el az alkalmazottakat

Lengyelországban a nagyvállalatok (a 250 vagy annál több főt foglalkoztató cégek) kaphatnak bértámogatást, feltéve ha nem bocsátják el a munkavállalóikat, csak a munkaidejüket csökkentik. A támogatás a bérekre és a járulékokra is vonatkozik. Akkor kaphatnak legfeljebb 3 hónapig állami pénzt, ha 25 százaléknál nagyobb arányban esett vissza a forgalmuk, nincsen adótartozásuk és a szakszervezet vagy az üzemi tanács is beleegyezett a munkaidő rövidítésébe. A bérek átlag 50%-át támogatja a kormány.

Magyarország: az állami bértámogatás hatékony lehetne

Az elbocsátásoktól való rettegés következtében soha nem látott mértékben, 33,1 ponttal zuhant a GKI konjunktúraindexe áprilisban.

Amikor egy ilyen válság történik, akkor meg kell tömni a munkavállalónak és a munkáltatónak is a zsebét, természetesen költségvetési forrásokból, ez nagyon drága mulatság, de mégis ez a legjobb, mert így azért valamennyi munkát el tud ott végezni, könnyen lehet, hogy nagyon picikét, de mégis jobb, mintha semmit sem végezne el, márcsak azért is, mert ha kikerülne a piacról, akkor munkanélküli segélyt kellene neki adni.
Vértes András
a GKI elnöke

A V4-ek párhuzamban

A négy visegrádi ország egyébként a vásárlóerőt tekintve eltérő fejlettségű. A KSH összehasonlítása szerint a cseh vásárlóerő 2018-ban elérte az uniós átlag 88%-át, a lengyel a 77%-ot, a szlovák a 68%-at, a magyar pedig a 67%-ot.

Forrás: KSH

És így ívelt felfelé a GDP a V4-ek országaiban – Romániával kiegészítve: