Szakértők szerint a társadalmi felzárkózásra, az emberek egészségére, sőt, a politikai döntéshozatalra is hatással van a koronavírus-járvány.
HIRDETÉSAz elszegényedés és a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése fenyeget a koronavírus-járvány után és annak várható második hullámában - állítja a Politico egy alapos cikke, amely a pandémia hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásai mellett a döntéshozókra gyakorolt hatásokat is számba veszi. A cikkben megkérdezett szakértők szerint a védekezés következő, mintegy 9-18 hónapos szakaszában, amíg nem lesz széles körben elérhető vakcina, a politikában is beláthatatlan folyamatok indulhatnak el.
A megszólaltatott elemzők egyöntetűen azt taglalták, hogy a valószínűleg hosszan elhúzódó közösségi távolságtartás miatt sokak élete fordul majd rosszabbra, és a járvány okozta hatások megvilágítják, valamint el is mélyítik a már egyébként is létező társadalmi egyenlőtlenségeket.
Oktatás – nem alap, hogy mindenkinek van laptopja
Elég, ha az oktatásra gondolunk: még mindig semmi biztosat nem lehet tudni arról, milyen módon zajlik majd a tanítás a jövőben. A karantén miatt bevezetett távoktatás már önmagában is felerősítette a társadalmi egyenlőtlenségeket, mint azt az Euronews riportja is megvilágítja. Kollégánk egy kelet-magyarországi település roma közösségében forgatott, ahol nem alapvető az, ami a budapesti középosztály családainak körében - hogy még a gyerekeknek is van saját laptopjuk vagy tabletjük.
A jelenség a világ más részein sem ismeretlen: “Van remény arra, hogy az iskolák és egyetemek kinyissanak ősszel, de nem garantált, hogy nem kell az év során ismét online oktatásra átállniuk, ha a vírusnak lesz második hulláma” - magyarázza a Politicónak Carl Cullinane, az Egyesült Királyságbeli Sutton Trust elemzőintézet munkatársa, az oktatásban fellelhető egyenlőtlenségek szakértője. "Valószínűleg elkerülhetetlen, hogy hosszú távú károsodás nélkül megússza ez a generáció, különösképp abban az esetben, ha a hatások hullámzóak lesznek a következő 18 hónapban.”
A szakértő úgy véli, azok a tanulók, akik most lépnek át általános iskolából középiskolába, különösképp veszélyeztettek. Hiszen „ez egyike azoknak az időszakoknak, amikor az egyenlőtlenségek megmutatkoznak.”
Azt hozza fel példaként, hogy ha idén megnyílnak az iskolák szeptemberben, lesznek olyan tanulóik, akik március eleje óta nem jártak osztályteremben. „Ez potenciálisan különösképp azokra a hátrányos helyzetű tanulók számára káros, akik nem kapták meg otthon azt az odafigyelést, amelyet társaik. ”
Munkahelyek - a nyitás után jöhet az igazi probléma
A munkaerőpiacon is rosszabbul érinti a vírus miatt kialakult válság azokat, akiknek a keresetük alacsonyabb, mint azokat, akiké magasabb – szögezik le az elemzők. Míg a jól fizetett alkalmazottak (például a pénzügyi szektorban) tudnak otthonról dolgozni, addig a gyári munkásoknak, pincéreknek és recepciósoknak nincs erre lehetőségük. Az ilyen szakmákban dolgozók, miután hónapokig nem kapnak fizetést, vagy csak jóval kevesebbet, mint szoktak, sokkal nehezebben küzdenek majd meg a járvány okozta pénzügyi nehézségekkel, mint az egyébként is jobban megfizetett munkavállalók.
Sokan Svédországot emlegetik példaként arra, milyen modellt kellett volna követnie a többi európai országnak: mivel ott nem szabadult el a vírus, ugyanakkor az emberek továbbra is viszonylag normális életet folytathattak, nem állt le teljesen az ország gazdasága. Mint arra Kate Nicholls, az Institute for Global Change elemzőintézet vezérigazgatója felhívja a figyelmet: annak ellenére, hogy Svédországban nincsenek kikényszerített korlátozó intézkedések, az emberek viselkedése magától alkalmazkodott a helyzethez. Ennek következtében sok étterem és üzlet saját maga vezetett be intézkedéseket a távolságtartás betarthatóságának érdekében, így azok csak mintegy 50 százalékos kihasználtsággal üzemelnek. Tehát ott sem minden rózsás.
Még riasztóbb, hogy a gazdasági szakember aggasztónak nevezi azoknak az országoknak a tapasztalatait, amelyek egy idő után feloldották a korlátozásokat, mint például Kína, vagy más ázsiai országok. „A hotelekben a foglaltság ötöde az eredetinek, és a bevétel is csak a járvány előtti 20-30 százalékát éri el. Az éttermeknek, amelyek távolságtartási intézkedéseket alkalmazva megnyitottak, azonnali csökkent kapacitással kellett számolniuk, és bevételük is az eredeti 30-50 százalékára olvadt.”
Nicholls szerint a kormányoknak az egész gazdaságra kiterjedő mentőcsomagok helyett inkább célzott támogatásokat kéne nyújtaniuk bizonyos szektoroknak, amelyek a legnagyobb veszteségeket szenvedték el.
Akár a várható élettartamra is hatással lehet a járvány
A gazdasági hatások mellett tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a vírusnak az egészségre jelentett közvetlen fenyegetése mellett annak az egészségre gyakorolt hosszú távú hatásai sem elhanyagolhatóak. Michael Marmot, a University College London epidemiológus professzora, aki követte, hogy az előző, 2008-as válság milyen hatást gyakorolt az emberek egészségére, azt mondta a Politicónak: a gazdasági válság hozzájárult ahhoz, hogy a várható élettartam nem növekedett az Egyesült Királyságban. Marmot attól tart, hogy a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesésnek hasonló, sőt, még pusztítóbb hatása lesz, hiszen míg 2009-ben a globális gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott, addig most 3 százalékos zsugorodással kell számolni a Nemzetközi Valutaalap szerint.
Marmot úgy véli, hogy a hosszú távú, egészséget meghatározó tényezők mindegyike érintett lesz: a korai gyermekkori fejlődés, a tanulás, a munkába állás és a munkahelyi körülmények, az, kinek mennyi pénze lesz, az, milyen egészségesek lesznek a közösségek, amelyekben élni fogunk.
Ráadásul a problémához az is hozzájárul majd, hogy egészségügyi problémákkal küszködő európaiak millióit nem fogják úgy ellátni, diagnosztizálni, kezelni vagy műteni, mint azt tették volna korábban, amikor még az egészségügyi rendszereket nem foglalta le a koronavírus-járvány elleni védekezés.
Egy rákkutatással foglalkozó szervezet, a Cancer Research UK szerint csak az Egyesült Királyságban hetente mintegy 200 ezerrel kevesebb mell - és bélrákszűrést végeznek.
"Amíg vissza nem tér az élet a rendes kerékvágásba, sok olyan rákos beteget nem fognak diagnosztizálni, akiknek a betegsége még a korai stádiumban van” - figyelmeztet a szakértő.
A harmadik világ még rosszabb helyzetben
Ha eltávolodunk Európától, a kép még sötétebb: Catherine Rhodes-t, a Cambridge Egyetem Egzisztenciális Fenyegetéseket Tanulmányozó Központjának vezetőjét aggasztja a koronavírus fejlődő országokra gyakorolt hatása. "Itt még az olyan egyszerű dolgok, mint a közösségi távolságtartás sem megvalósíthatóak, hiszen sokan gettóban vagy menekülttáborokban, zsúfolt helyeken élnek."
Az Euronews is írt róla egy cikket, hogy mi várható a rendkívüli népsűrűséggel megáldott, és nagyon lepusztult egészségügyi rendszerrel rendelkező afrikai országokban.
Rhodes arra is felhívja a figyelmet, hogy ha már lesz vakcina, az is elég nagy kihívások elé állítja a politikusokat: hogyan és hol osszák azt szét? Fel is hozza példaként, hogy ha az európai országok vezetői átengedik az elsőbbség jogát a fejlődő országoknak, az nem lesz túl népszerű döntés saját állampolgáraik körében. Ő azonban úgy véli, hogy ha a sérülékenyebb nemzeteknek juttatnak előbb az oltóanyagból, „az az egész bolygó számára előnyös lesz”.
HIRDETÉSA politikát is nagyban befolyásolja a járvány
Pozitív változást hozhat egyes elemzők szerint, hogy a koronavírus-járvány nyomán a társadalmi támogatórendszerek kiszélesednek, és már most látszik, hogy a választók igyekeznek nyomást gyakorolni a kormányokra annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozókat jobban fizessék meg, és jobb felszereléssel lássák el őket.
Ugyanakkor kérdés, hogy ha a gazdaság és annak szereplői tönkremennek, és kevesebb adó kerül a költségvetésekbe, ezáltal a kormányokhoz, meg lehet-e mindezt valósítani.
Szakértők úgy vélik: az, hogy mindez hogyan hat a politikára a következő hónapokban és években, talán a legmegjósolhatatlanabb faktor. Hiszen - ahogyan arra a cikk emlékeztet is – a gazdasági válság miatt kialakuló egyenlőtlenebb társadalmi rendszerek adtak táptalajt a világszerte terjedő populista mozgalmaknak, a brexitnek, valamint Donald Trump megválasztásának is...