Több országban hatalmas a népsűrűség, nagy a szegénység, a nagyvárosok peremén kialakult nyomornegyedekben nem adottak még a legalapvetőbb higiénés feltételek sem, az egészségügyi ellátórendszer rossz, sok helyütt fegyveres konfliktusok dúlnak.
HIRDETÉSArról egyelőre viszonylag kevés szó esik a médiában, Afrikára milyen hatással lesz a koronavírus, pedig szakértők szerint a fekete kontinenst nagyon súlyosan érintheti a világjárvány. A terep "ideális" a terjedéshez: több országban hatalmas a népsűrűség, nagy a szegénység, a nagyvárosok peremén kialakult nyomornegyedekben nem adottak még a legalapvetőbb higiénés feltételek sem, az egészségügyi ellátórendszer minősége alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Ráadásul van, ahol fegyveres konfliktusok nehezíthetik a koordinált védekezést, mind például Líbiában vagy Dél-Szudánban. De van egy olyan adottsága a földrésznek, ami sokat segíthet.
– mondta az afrikai járványügyi központ (Africa Centers for Disease Control and Prevention) addisz-abebai vezetője, Dr. John Nkengasong.
Jól mutatja ezt az a példa, amit a The Guardian brit napilapnak nyilatkozó Pauline Byakika hozott fel, az ugandai Makerere Egyetem infektológusa. A professzor szerint ha a koronavírus odaér, nagyon gyorsan fog terjedni, mert Ugandában gyakoriak az olyan háztartások, amalyekben 5-6 ember zsúfolódik össze egy házban, amelynek csak egy vagy két abalaka van. "Mielőtt észrevenné az ember, mindenki, aki egy háztartásban él, megbetegszik".
Ezek az állapotok természetesen nem csak Ugandában általánosak, elég ha a legtöbb nagyvárost körülvevő nyomornegyedekre gondolunk. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy a világon regisztrált 38 millió HIV-fertőzött nagy része Afrikában él, márpedig az immunrendszert támadó betegségben szenvedők kiemelten sérülékenyek.
Döbbenetesen alacsony az intenzív osztályokon elérhető ágyak száma
Az afrikai kórházak valószínűleg csak a töredékét tudják majd ellátni a koronavírusos eseteknek, ha a járvány szétterjed a fekete kontinensen. A földrész legtöbb kórházában ugyanis nincs intenzív osztály, márpedig az olaszországi helyzet nyilvánvalóvá tette, hogy a súlyos tüneteket mutató koronavírusos betegek jó része oda kerül.
A The Guardian gyűjtése szerint a kontinens egyik legjobb egészségügyi rendszerével rendelkező Dél-Afrikában kevesebb mint 1000 intenzív ágy jut 56 millió lakosra.
Malawiban 17 millió lakosra összesen 25 intenzív ágy jut, a 14 milliós Zimbabwe fővárosában, Hararéban a fő járványügyi kórházban egy ilyen ágy sincs.
Ugandában a helyi koronavírus-ügyi megbízott, Atel Kagirita a brit napilap szerint túl optimista, amikor arról beszél, hogy felülkerekedhetnek a járványon, tekintettel rá, hogy a 44 milliós ország főleg az 1500 ágyas Mulago kórházra támaszkodik, ahol mindössze 60 ágyból áll az intenzív osztály.
Dél-Szudánban, ahol öt éve tombol a polgárháború, 24 ágyon lehet elkülöníteni fertőző betegeket.
Szomáliában, ahol évek óta a mindennapok részét jelentik a terrorista csoportok robbantgatásai és összetűzései, a mogadishui nemzetközi repülőtéren mindössze 15 elkülöníthető ágyat állítottak fel, és van még egy 100 ágyas kórházuk is. Az egészségügyi miniszter szerint még várnak további szállítmányokat a kórház felszereléséhez.
Az ebolajárvány során szerzett tapasztalatok segíthetnek
Az némi segítséget nyújthat a fekete-afrikai országoknak, hogy a Nyugat-Afrikában 2013 és 2016 között tomboló ebola-járvány megfékezésekor az egészségügyi dolgozók jelentős tapasztalatot szereztek a védekezésben, és a legtöbb ország ekkor rengeteg orvosi eszközt halmozott fel.
Uganda például sok védőfelszerelést, gyógyszert és sátrat szerzett be ebben az időszakban, és azt is kidolgozták, hogyan jusson el a lehető leggyorsabban egy minta az ország távoli részéből a központi helyen fekvő laboratóriumokba.
Az is reményt keltő, hogy mivel a vírus terjedése csak hetekkel később kezdődött Afrikában, mint Európában, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) addig is nagy erőkkel tudott azon dolgozni a kormányokkal, hogy minél jobban és hatékonyabban tudjanak reagálni az egyes államok a járványra. Abban a három hétben, amíg Afrikában nem volt jelen a vírus, a WHO emberei megelőzési tervet dolgoztak ki: így március közepére már 43 afrikai országban volt elérhető valamennyi koronavírusteszt. A WHO szerint március 23-ra már 60 ezer lesz belőle a földrészen, és ez a szám csak növekszik majd.
Milyen intézkedéseket vezettek be eddig ott, ahonnan érkeztek információk?
A földrész országainak nagy része már azelőtt vagy lezárta határait, vagy korlátozta a beutazást, hogy komolyabb esetszámot feljegyeztek volna náluk.
Afrikában február 14-én, Egyiptomban jelent meg igazoltan a koronavírus-járvány. Ez három és fél héttel későbbi időpont, mint ahogy Európában és Észak-Amerikában feljegyezték az első esetet, mostanra (március 24-i adatok) pedig már 2120 fertőzöttről és 58 halottról tudni Afrikában. A több mint 1900 fertőzött közel kétharmadát hat országból (Egyiptom, Dél-Afrika, Algéria, Marokkó, Tunézia) és Burkina Faso), a halottak majdnem harmadát pedig két államból (Egyiptom és Dél-Afrika) jelentették.
Miután a vírus elkezdett terjedni, legalább 18 afrikai országban vagy régióban kemény kényszerítő eszközöket alkalmaztak, kijárási tilalmat rendeltek el.
Egyiptomban, a világ egyik leggyorsabban növekvő népességével rendelkező országában éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el szerdától. A repülőterek és az oktatási intézmények április 12-ig zárva maradnak. A kormány már korábban rendelkezett a népszerű turistalátványosságok lezárásáról, beleértve a múzeumokat is.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök súlyos retorziókat helyezett kilátásba a vírus elleni küzdelem jegyében hozott rendeletek megsértése esetén. Az országban 402 regisztrált fertőzött van, a járvány eddig 22 halálos áldozatot követelt.
HIRDETÉSA Middle East Eye londoni székhelyű, közel-keleti eseményekkel foglalkozó hírportál arról számolt be, hogy az egyiptomi elnök és családja két hétig karanténban volt, miután az államfő közvetlen kapcsolatba került egy magas rangú katonával, aki belehalt a koronavírusba. A híroldal az egyiptomi kormánypárti médiára hivatkozva azt írta, hogy két koronavírus-fertőzött tábornok, Safea Davúd és Haled Saltút életét vesztette az elmúlt napokban. Egy névtelenül nyilatkozó egyiptomi forrás szerint Davúd találkozott Szíszivel napokkal azelőtt, hogy pozitív lett volna a koronavírus-tesztje.
Szakértők szerint sokkal többen betegedhettek meg Egyiptomban, mint amit a hatóságok bevallanak. Az elnök a hét végén azt hangoztatta, hogy kormánya nem rejteget semmit az emberek elől.
A Kongói Demokratikus Köztársaság teljesen megtiltotta a fővárosból, Kinshasából való ki-és belépést.
Elefántcsontparton estétől reggelig nem lehet kilépni az utcára.
A Tripoli székhelyű nemzetközileg elismert líbiai kormány bejelentése szerint az ország első regisztrált fertőzöttje egy 73 éves férfi, aki nemrég Tunéziában, előtte pedig Szaúd-Arábiában járt. Egészségügyi hatóságok aggodalmukat fejezték ki a járvány terjedése miatt, tekintettel arra, hogy a polgárháború sújtotta országban kedden is összecsapásokat jelentettek a főváros külső részeiről.
HIRDETÉSEközben a kelet-líbiai székhelyű kormány hétfőn kijárási tilalmat rendelt el abból a célból, hogy felvegye a küzdelmet a lehetséges koronavírus-fertőzésekkel szemben. Az egész napra szóló tilalom szerdán lép hatályba, és 10 napig tart - közölte a kelet-líbiai kormány belügyminisztériuma.
A rivális, ENSZ-támogatású tripoli kormány miniszterelnöke, Fájez esz-Szarrádzs a múlt héten veszélyhelyzetet és mozgósítást rendelt el a koronavírus-fertőzés veszélyével szemben.
Mint az EFE spanyol hírügynökségnek a tripoli kormány forrásai elmondták, hétfő hajnalban legalább négy civil vesztette életét a főváros déli részén a nemzetközileg elismert líbiai kormány ellen harcoló Líbiai Nemzeti Hadsereg vezetője, Halífa Haftar tábornok erőinek tulajdonított bombázásban. Az EFE szerint a támadás annak a "humanitárius tűzszünetnek" a megsértését jelentené, amelyet pénteken fogadtak el a rivális erők a nagyhatalmak kérésére, elkerülendő a koronavírus-világjárvány terjedését.
Libériában, ahol hétfőn először jelentettek három megbetegedést, hétfőn három hétre felfüggesztették a légijáratokat, Etiópia lezárta a határait, Eritrea pedig gyakorlatilag elrendelte az elkülönítést és betiltotta a tíz főnél nagyobb rendezvényeket.
Nigériában eddig 46 koronavírusos esetet regisztráltak eddig, szakértők viszont attól tartanak, hogy a magas lakosságszám és a rossz egészségügyi rendszer miatt könnyen súlyosbodhat a járványhelyzet. A védekezés részeként Nigéria hétfőn lezárta szárazföldi határait.
HIRDETÉSAz afrikai fertőzöttek száma 43 országban hétfőre megközelítette a másfél ezret, 45 ember meghalt az afrikai betegségmegelőző központ (CDC) adatai szerint. A fertőzöttek közül 124-en épültek fel.
Egyetlen nap alatt 128-ról 402-re nőtt hétfőre az új koronavírussal fertőzöttek száma az 58 milliós lélekszámú Dél-afrikai Köztársaságban - amely így a legfertőzöttebb ország lett a kontinensen -, tovább növelve az exponenciális növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat.
A legtöbb esetet az 5,7 millió lakosú Johannesburgot is és a 2,4 milliós fővárost, Pretoriát is magában foglaló Gauteng tartományból jelentették az egészségügyi minisztérium adatai szerint. Halálesetről eddig nem érkezett jelentés. Az esetek többsége Európából és máshonnan visszatért utazó, de szaporodnak a helyi fertőzések is.
Algériában 201, Marokkóban hétfőn 115 esetet tartottak nyilván az afrikai CDC szerint.
Két nyugat-afrikai ország, Gambia és a kontinens legnépesebb állama, Nigéria hétfőn jelentették az első, SARS-CoV-2 vírus okozta haláleseteket. Gambiában egy Szenegálból érkezett 70 éves bangladesi imám, Nigériában pedig egy 67 éves, nemrégiben Nagy-Britanniából hazatért nigériai férfi halt meg. Gambiából kettő, Nigériából 36 megerősített megbetegedést jelentettek.
HIRDETÉSZimbabwéban is bejelentették az első halálesetet hétfőn. A két első fertőzött egyike, egy 30 éves férfi halálát okozta a vírus Hararéban - jelentette a ZBC nemzeti műsorszolgáltató. Emmerson Mnangagwa elnök a múlt héten minősítette a világjárványt országos katasztrófának.
Van egy csodafegyvere Afrikának, ami Európának nincs
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy van valamije ennek a gondok tépázta kontinensnek, ami a fejlett államoknak nincs: a fiatal népesség. Néhány országban döbbenetesen fiatal a lakosság ahhoz képest, mint amit Európában megszoktunk: a dél-afrikai lakosságnak például mindössze hat százaléka 65 év fölötti, az egész kontinens népességének 60 százaléka pedig 25 év alatti.
Márpedig a koronavírus az eddigi tapasztalatok alapján főleg a 60-65 év fölöttiekre jelent nagyobb veszélyt. Habár a földrész nyilvánvalóan nehéz időszakkal néz szembe, ezek az adatok mégis reményt adhatnak arra, hogy mégsem okoz majd akkora pusztítást a lakosság körében a koronavírus, mint amekkorára a fenti tényezők alapján számítani lehetne. Szakértők szerint azonban a vírussal való küzdelemre oly' kevéssé felkészült Afrika jelentős emberi és anyagi veszteséget fog szenvedni az elkövetkező időszakban.
