NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Koronavírus: Atrocitások Spanyolországban

Koronavírus: Atrocitások Spanyolországban
Szerzői jogok Manu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Manu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Peter Kristof
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egészségügyi dolgozókat háborgatnak szomszédjaik. Azt kérik tőlük, költözzenek el.

HIRDETÉS

Minden este megtapsolják az emberek a koronavírus-járvány ellen kitartó küzdelmet folytató egészségügyi dolgozókat Spanyolországban.

Az otthona közelében azonban nem mindegyiküket látják szívesen. Vannak köztük olyanok, akik rendszeres üzeneteket kapnak a szomszédoktól, melyekben arra kérik őket, költözzenek el, nehogy megfertőzzék a közvetlen környezetüket.

Elena Garbajosa egy madridi nővérotthonban dolgozik. Mielőtt hazaindul, mindig leveszi a munkaruháját, nehogy hazavigye a vírust.

- Egy szomszéd kérdőre vont. Majdhogynem azt mondta, fertőtlenítsem azt is, amire csak ránézek, vagy a talajt, amire rálépek, merthogy egészségügyi intézményben dolgozom – panaszkodik a hölgy, aki a lábtörlőjét és az ajtókilincsét az incidens után néhány nappal kifehéredve találta, mert valamilyen anyaggal lefújták azokat.

- Nehéz elhinnem, hogy pár méterre tőlem olyan emberek élnek, akik az irányomban így viseltetnek. Ez szomorú. De nézzük a másik oldalt is! Amikor hazajövök és hallom a tapsot, az igazán felemelő. A negatív reakciókról igyekszem nem tudomást venni – mondja Elena.

Vannak durvább esetek is. Egy orvos autójára azt fújták Katalóniában: fertőző patkány.

- Az egészségügyi dolgozók úgy vélik, a biztonsági- és védőfelszerelések megóvják őket és környezetüket a vírustól, a stressztől azonban nem, amit néhányuknak a munkájukkal együtt járó mindennapi atrocitások okoznak – mondja madridi tudósítónk, Jaime Velázquez.

Montserrat Martinez nővér egy madridi kórház intenzív osztályán. Azt mondja, a járvány tetőzésekor, amikor a kórházak túlterheltek voltak, jó néhány egészségügyi dolgozónak pszichológiai segítségre volt szüksége.

- Igen, így volt. Amikor hazamentem, én is sokat sírtam… Gyerekeim vannak és férjem, látták rajtam, milyen gondokat viszek haza. De kérdezősködtek és hagytak beszélni. Figyeltek rám, törődtek velem, így én otthon kaptam meg a szükséges segítséget – emlékezik a nővér.

A háborgatók szerencsére kisebbségben vannak. A többség azokkal a tűzoltókkal ért egyet, akiknek egy kórházi dolgozóknak felmutatott molinóján az állt: „Ne gondoljatok a vesztegzár alatt töltött napokra! Gondoljatok az évekre, melyeket utána éltek! Szeretünk titeket!”

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Csődvédelmet kért a Virgin Australia

Csökken a napi halálesetek száma Spanyolországban

Egyre több fiatal afrikai illegális bevándorló érkezik a Kanári-szigetekre