"Ha a jogállamiságot magát érinti egy döntés, akkor nem szabad mismásolni, csak az egyértelmű szavaknak van helyük" - fogalmaz a Bizottság volt elnöke a politico-nak nyilatkozva.
"Egyszerű és világos beszédet" sürget az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker a magyar kormány koronavírus-járványra adott válaszával, a felhatalmazási törvény elfogadtatásával kapcsolatban. Ahogy Juncker a politico.eu-n hétfőn megjelent cikkben fogalmaz, "Magyarország minden ésszerű zónán kívülre tévedt", és az EU-nak egy sokkal határozottabb választ kellett volna megfogalmaznia a magyar vezetés döntésére reagálva.
HIRDETÉSAz egykori bizottsági elnök szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány világos határidő nélkül, rendeletekkel kormányozhat, és élesen bírálja Brüsszel szerinte "túlságosan gyenge" válaszát arra, hogy a budapesti parlament március 30-án 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett elfogadta a koronavírus-törvényt.
A magyar parlament döntése értelmében a kormány ahhoz kapott most felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől-egyig mind leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.
"Ha a jogállamiságot magát érinti egy döntés, akkor nem szabad mismásolni, csak az egyértelmű szavaknak van helyük, csak azok nyomnak a latban" - fogalmazott Juncker, aki nem először aggódik a magyar jogállamiság miatt.
2018 szeptemberében ő volt az, aki a Sargentini-jelentésre utalva hangsúlyozta, hogy meg kell indítani a 7-es cikkely szerinti eljárást azokkal az országokkal szemben, ahol sérül a jogállamiság - köztük Magyarország ellen is.
Már többször megvédték
A húsvéti hétvégén is jelent meg cikk a nemzetközi sajtóban, amellyel a magyar kormány a törvényt indokolja. Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt cikkében azt mondja, hogy a parlament nincs felfüggesztve, a képviselők üléseznek, dolgoznak a bíróságok, működik az Alkotmánybíróság. Ez utóbbit látja garanciának arra, hogy a magyar kormány nem élhet vissza a különleges jogrendben kapott jogosítványaival, és az alaptörvény keretein belül marad. Ez a felhatalmazás nem egyedi, minden európai országban is különleges jogköröket a kormányok, tette hozzá.
Varga Judit arról is beszélt, hogy a kormány felhatalmazása nem szól korlátlan időre, hiszen a veszélyhelyzet elmúltával a parlament bármikor visszavonhatja. Erről az ország önállóan dönt, nem fognak egyeztetni külső partnerekkel, mondta. „A veszélyhelyzet megszüntetése a megfelelő pillanatban fog megtörténni, sem egy nappal előtte, sem egy nappal utána” – fogalmazott. Hogy a törvényhozásban kétharmados többsége van a kormánypártnak, azt nem jogi kérdésnek tekinti, hanem politikainak, egy törvényes választás eredményének.
Orbán Viktor kormányfő pedig még március végén, a jogszabály beterjesztése után, de elfogadása előtt fogalmazott így a szokásos péntek reggeli közrádiós nyilatkozatában: „Világosan megmondtam az európai kekeckedőknek, ha szabad így fogalmaznom, hogy ez most nem annak az ideje, hogy okoskodjanak itt nekem mindenfajta jogi, kétségkívül izgalmas elméleti kérdésekkel. Mert most itt válság van, járvány van, életeket kell menteni, majd megvitatjuk utána, amit meg kell vitatnunk. És ha már segíteni nem tudnak, mert azt nem tudnak, akkor legalább ne akadályozzák a magyarokat a védekezésben”. A magyar kormányfő akkor azt mondta, hogy a helyzet jól megmutatja az EU gyengeségeit, a szervezet nem tud segíteni a tagállamoknak.
Forrás: politico.eu