Egyelőre mégsem tűnik el az égről az Orion csillagkép egyik csillaga: új kutatás szerint a Betelgeuse elhalványulásának a csillagpor lehet az oka.
Tavaly vették észre, hogy Betelgeuse nevű vörös szuperóriás-csillag fénye gyorsan és erősen halványodni kezdett. A csillagászok azonnal figyelni kezdték a fényét amúgy folyamatosan változtató égitestet, mert a mostani jelenség teljesen újszerű volt.
A tudományos élet több elmélettel is előállt a jelenség magyarázatára. Az egyik széles körben osztott nézet az volt, hogy a csillag elérte 9 millió éves életciklusának utolsó egymillió évébe ért, és a fény halványulása a része annak a folyamatnak, amelynek során a Betelguese szupernóvává válik, vagyis egy hatalmas robbanással egyszerűen megszűnik.
Ez sok szempontból érdekes fejlemény, innen a földről nézve például azért is, mert a robbanás után az égbolt olyan fényes eleme jönne létre, amely nem csak éjszaka lenne fényesebb a legfényesebb csillagnál is, de napközben is állandóan ott világítana a kék égen.
Egy friss tanulmány szerint azonban a Földtől 642,5 fényévre lévő csillag nem azért halványult el, mert hamarosan felrobban, hanem azért, mert porfelhő takarja el.
A kutatók a csillag felszínének hőmérsékletét vizsgálták, hogy kiderítsék, vajon a kihűlő felszín okozza-e a halványulást. Ha a felszín lényegesen hidegebb lenne, mint a korábbi méréseken, akkor az azt jelenti, hogy a csillagból kijutott anyag jelentősen lehűlt, mielőtt ismét visszahullott a felszínre.
A mérések azonban azt mutatták, hogy a Betelguese felszíni hőmérséklete február 14-én 3325 C fok volt, ami alig 100 C fokkal tér el a 2004-es mérésektől. Ezek alapján kizárhatták, hogy a csillag hűlése okozza a fény halványodását.
A kutatók ezután már biztosak lehettek benne, hogy a fény változását a csillagot körülvevő por okozza. Ez a por pedig valószínűleg a Betelguese külső rétegeiről leváló anyagból áll. A vörös szuperóriásoknál ez egyáltalán nem ritka, mondta Philip Massey, a Lowell Observatory csillagásza.
És bár a Betelguese most még csak „poros”, a csillagászok azt várják, hogy a csillag a következő százezer évben biztosan szupernóvává válik, de ezt mi már biztosan nem látjuk.