rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

“Orbán a menedékjog eltörlésére használta ezt a pillanatot”

A kibővített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án.
A kibővített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án.   -   Szerzői jogok  MTI Fotó: Ujvári Sándor
Betűméret Aa Aa

Eddig is rendkívül korlátozott módon léphettek be a két, déli határon létesített tranzitzónába a menedékkérők, március egytől meghatározatlan időre lezárták azokat, azaz nem lehet menedéket kérni a szerb-magyar határon. Tavaly a menedékkérelmek több mint 92 százalékát elutasították.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bakondi György, a magyar kormányfő belbiztonsági főtanácsadója vasárnap jelentette be, hogy átmenetileg lezárták a Magyarország déli határán lévő tranzitzónát a koronavírus miatt. A lépéssel a hatóságok arra reagáltak, hogy Törökország már nem tartja vissza az Európába igyekvő menekülteket.

Bakondi szerint a bevándorlók nagy része ma már nem Szíriából, hanem a koronavírus egyik gócpontjának számító Iránból, vagy Iránon keresztül Afganisztánból és Pakisztánból érkezik. A tranzitzóna lezárására ezért elsősorban a bent lévő 300 ember védelme miatt van szükség, állítja a politikus.

"A legjobb pillanat az emberi jogi kötelezettségektől való megszabadulásra"

"Orbán a menedékjog eltörlésére használta ezt a pillanatot" – kommentálta Bakondi bejelentését Gerald Knaus, az European Stability Initiative think tank szervezet alapító-elnöke a Twitteren.

Knaus az Euronewsnak azt mondta, hogy szerinte a magyar miniszterelnök úgy számolt, hogy most a legtöbb európai ország lemond a menedékjogért való csatáról. "Eszerint a logika szerint ez a legjobb pillanat a nemzetközi vita megváltoztatására, és az emberi jogi kötelezettségektől való megszabadulásra" – tette hozzá Knaus.

Csak egy újabb lépés "a magyar kormány menekültellenes és idegengyűlölő hisztériájában"

"Az elmúlt években a magyar kormány súlyosan korlátozta a menedékkérők jogait. A menekülők koronavírus-járvánnyal való összekötése, és a magyar menedékkérelmi rendszer leállítása csak egy újabb lépés a magyar kormány menekültellenes és idegengyűlölő hisztériájában, melyek eurómilliárdokba kerülő reklámkampányokkal jártak" - kommentálta a vasárnapi bejelentést Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. "Közben emberek tízezreit kényszerítenek vissza Szerbiába, automatikusan és jogellenesen tartanak fogva minden menedékkérőt, a 14 év alatti, kísérő nélküli gyerekek kivételével, és nem adnak enni fogva tartott emberek tucatjainak" - tette hozzá.

Uniós bírósági eljárás a tranzitzónák miatt

"2017. március 28. óta azok, akiknek nincs érvényes vízumuk, csak a magyar-szerb határon felállított két tranzitzóna egyikében kérhetnek menedékjogot" – emlékeztet Léderer. "A beléptetést önkényes módon folyamatosan csökkentették, 2018 januárjától munkanaponként egy ember léphetett be" – tette hozzá.

Tompánál gyakorlatilag tavaly december óta nem engedtek be senkit, Röszkénél pedig pár tucat ember léphetett be idén, hogy benyújtsa menedékkérelmét.

Az Európai Bizottság még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, többek közt azért, mert a magyar jogi szabályozás nem felel meg a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv követelményeinek. A probléma az, hogy az uniós jog lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy a külső határokon tranzitzónákat hozzanak létre, és a magyar szabályozás csak az ilyen tranzitzónákon belül engedélyezi a menedékjog iránti kérelmek benyújtását. Ez pedig azt jelenti, hogy csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Tavaly júliusban a Bizottság közölte, hogy az eljárás az utolsó szakaszába lép, keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán.

Az ügyben idén június 24-ére várható az uniós bíróság főtanácsnoki véleménye, melyet nem sokkal követ várhatóan a bírósági döntés. "Valószínűleg figyelembe veszik a március elseji magyar bejelentést a magyar menekültügyi rendszer tényleges bezárásáról, amikor arról döntenek, hogy önmagában a tranzitzónákba lépés lehetőségének komoly korlátozása sérti-e az uniós jogot" - mondta az Euronewsnak Léderer.

A tavaly és az idei menedékkérelmek számáról kérdeztük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot (OIF), cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Azt is megkérdeztük, hogy mikor lépett be valaki utoljára a tompai, illetve a röszkei tranzitzónába, amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Kevesebb mint két menedékkérő munkanaponként

2018-ban az OIF adatai szerint 367-en szereztek nemzetközi védelmi státuszt. 2019-ben összesen 53-an. 22 fő kapott menekültstátuszt, 31 pedig oltalmazott státuszt. Tavaly összesen 394 menedékkérelmet adtak be (a tavalyi adatokat a Magyar Helsinki Bizottság kérte ki a hatóságoktól).

Ha 250 munkanappal számolunk, ez azt jelenti, hogy kevesebb mint napi 1-1 kérelmet fogadtak be a tranzitzónákban.

Összesen tavaly 468 menedékkérelmet adtak le, 74-en nem tranzitzónában, hanem az ország területén belül tették ezt (például diákként Magyarországon élő személyek, vagy 2015 előtt érkezők). A kérelmezők több mint fele (240) gyerek. A legtöbben Afganisztánból (185) illetve Irakból érkeztek (157).

Az OIF összesen 650 kérelmet utasított el tavaly, 338 férfiét, illetve 282 nőét. Az elutasított kérelmezők közül 330-an gyerekek. Az elutasítás százalék 92,4 százalék volt - derül ki az adatokból.