A kormánynak szeptember végéig meg kell szüntetnie a túlzsúfoltságot.
HIRDETÉSSürgősségi eljárással felfüggesztették a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését, miután a magyar parlament megszavazta kedden a Varga Judit igazságügyminiszter által beterjesztett haladéktalan intézkedésekről szóló törvényt.
Az Országgyűlés döntésének értelmében június 15-ig nem fizethető ki börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás. A parlament 139 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a sürgősségi eljárással tárgyalt jogszabályt. A kormány kérte, de nem kapta meg az ellenzék támogatását, a Jobbik jelenlévő képviselőinek a kivételével. Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők szavaztak nemmel, az LMP négy jelen lévő képviselője tartózkodott. Az MSZP és a DK politikusai nem szavaztak - számolt be a hvg.hu.
Nemzeti konzultáció és a túlzsúfoltság megszüntetése
A jogszabály rögzíti azt is, hogy a kormánynak - a hamarosan induló nemzeti konzultáció eredménye alapján - a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozást kell kidolgoznia május 15-éig.
Egy harmadik határidő a törvényben szeptember 30.: eddig kell a kormánynak biztosítania, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.
"Nem az a fő baj, hogy kártalanítást kell fizetni"
Nem értjük, miből gondolja az Igazságügyi Minisztérium, hogy most majd hét hónap alatt sikerülni fog, amit a kormány öt év alatt sem volt képes megvalósítani - reagált a Magyar Helsinki Bizottság a törvény elfogadására.
Az emberhez méltatlan fogvatartással nem az a fő baj, hogy kártalanítást kell fizetni miatta, hanem az, hogy törvénysértő, embertelen, és senkinek nem jó, ha olyan emberek érkeznek vissza a társadalomba, akik rosszabb körülmények között éltek, mint ami egy kutyának jár - írta a civil szervezet, hangsúlyozva, hogy a céljuk az volt, és most is az, hogy a zsúfoltság csökkenjen.
Hadüzenet a "börtönbiznisznek"
A börtönkártalanítások témáját idén hozta fel Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar börtönökben uralkodó állapotok miatti kártalanítási perekről év eleji, maratoni sajtótájékoztatóján beszélt először a kormányfő, de bekerült februári évértékelőjébe is.
Azóta több kormánypárti politikus is megszólalt a témában. Varga Judit igazságügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy sürgősségi törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek, hogy leállítsák a kifizetéseket. Az embertelen körülmények miatt megítélt kártalanítások szinonimája a börtönbiznisz lett.
Mi alapján fizetik a kártalanításokat?
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben kimondta, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltsága rendszerszintű probléma. Akkor 6 ember panaszáról szólt az ítélet, és további 450 kérelem volt még Strasbourg előtt.
A magyar parlament egy évre rá fogadott el egy törvényt, ami új eljárásrendet vezetett be, a jogos kifogások után ez a szabályozás 1200 és 1600 közötti forint/nap kártalanítást határozott meg. A törvényt a Fidesz szavazta meg, az ellenzék elutasította, emlékeztetett a vitára a 444.hu.
Mekkora most a kihasználtság a magyar intézményekben?
A legutolsó hivatalos adat a büntetés-végrehajtási szervezet 2018-as évkönyvében szereplő. Eszerint 2018. december 31-én 16 303 főt tartottak fogva Magyarországon. Ez kicsit több, mint ezer fős létszámcsökkenés az előző évhez képest, az intézeti telítettség az év utolsó napján 113% volt, derül ki a dokumentumból.
A Börtönstatisztikai Szemle 2019-ben közölt adatai szerint míg 2016-ban 131 százalékos volt a túlzsúfoltság, 2017-ben pedig 129 %.
A fogvatartottak körülbelül fele volt börtönben, egyötödük pedig fegyházban töltötte büntetését.
A nemzeti konzultációban két kérdés lesz a témáról
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a múlt héten közölte, hogy két kérdés fog foglalkozni az embertelen állapotok miatti kártalanításokkal a nemzeti konzultációban.
Azt fogják megkérdezni, hogy támogatják-e vagy ellenzik-e a magyarok az ilyen kártérítési perek lehetőségét. És azt a kérdést is felteszik, hogy az ilyen kártérítési pénzeket az elítéltek kapják meg, vagy biztosítani kell, hogy az áldozatokhoz jusson el.
Erre a két kérdésre adott válasz alapján alkot törvényt a magyar kormány május 15-ei határidővel.