Sürgősségi eljárással nyújtanak be törvényjavaslatot a parlamentnek az ügyben, jelentette be Varga Judit magyar igazságügyminiszter.
HIRDETÉSA kormány haladéktalanul kezdeményezi a börtönviszonyok miatt az elítéltek javára megítélt kártalanítások kifizetésének leállítását - jelentette be Varga Judit igazságügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Az "igazságtalan gyakorlatnak" véget vető törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek, sürgősséggel, mondta a politikus. Hozzátette: a sürgősségi eljárás miatt a kormányoldal kéri az ellenzék támogatását az Országgyűlésben.
A javaslat szerint addig függesztenék fel a kifizetéseket, amíg újra nem szabályozzák a börtönviszonyok miatti kártalanítást. Ehhez a társadalom támogatása szükséges, ezért az új szabályozás a nemzeti konzultáció után, annak megfelelően születik majd meg - mondta a miniszter.
Orbán sajtótájékoztatón ekézte a kártérítést kérőket
Orbán Viktor magyar miniszterelnök január eleji, maratoni sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy nem fognak egy fillért sem fizetni azoknak a Magyarországon elítélt bűnözőknek, akik Strasbourgban a fogvatartási körülményeik miatt indítottak és nyertek pert. Ezután belpolitikai vita bontakozott ki a kártérítésről, illetve a fogvatartottakat segítő jogi szervezetek, ügyvédek valódi motivációiról.
A téma előkerült a kormányfő vasárnapi, évértékelő beszédében is. Mint fogalmazott, a döntéshozóknak "az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál",..."gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék". Hozzátette, hogy ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és emiatt komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számít.
A miniszterelnök azzal folytatta, hogy a külföldről finanszírozott, "és persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket fizettessenek erőszakos bűnözőknek és persze maguknak is. A perek sokasága, 12 ezer per milliárdokba kerül. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül" - hangoztatta évértékelő beszédében Orbán Viktor.
Ki ítéli meg a kártalanítást és mi alapján?
A fogvatartottak az Európa Tanács intézményéhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak. A bíróság öt évvel ezelőtt mondta ki, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltsága rendszerszintű probléma. Akkor 6 ember panaszáról szólt az ítélet, és további 450 kérelem volt még Strasbourg előtt.
Kártalanítás akkor jár a strasbourgi bíróság megfogalmazása szerint, "ha a fizikai körülmények annyira rosszak, hogy az azokból eredő szenvedés és megaláztatás túlmutat a minden szabadságvesztésben szükségszerűen bennefoglalt szenvedésen és megaláztatáson”.
A fogvatartottaknak kötelezően biztosítandó minimumfeltételeket a magyar jogszabályok határozzák meg, ezek közül az egyik az, hogy három négyzetméter szabad mozgástér legyen a zárkában.
Magyarországon a legzsúfoltabbak a börtönök az EU-ban
Az Európa Tanács tavasszal hozza nyilvánosságra éves jelentését 47 tagállamának börtönviszonyairól. Legutóbb a 2018-ban közöltben szerepeltek magyar adatok, ugyanis 2019-ben a magyar hatóságok nem küldtek statisztikai adatokat.
A legsúlyosabb a helyzet ebből a szempontból Macedóniában (132,3) és Magyarországon (132 százalékos helykihasználás). 18171 ember raboskodott az adatfelvétel idején Magyarországon, de a magyar börtönök kapacitása "csak" 13 771 fő - derült ki a 2018-as jelentésből.
9 milliárd forint
A börtönviszonyok miatti kártalanítási perekben eddig 12 ezer 680 határozat született, és 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek. Ennek azonban csak a 10 százaléka került a sértettekhez - közölte Varga.