A kormánypárt támogatását élvező jelenlegi államfőt 45 százalékra mérik, legnagyobb riválisa húsz százalékos hátrányban van.
HIRDETÉSMájus 10-én tartják a lengyel elnökválasztás első fordulóját - jelentette be szerdán a lengyel alsóház (szejm) elnöke, Elzbieta Witek. A választási időpont meghirdetésével hivatalosan is megkezdődik az elnökválasztási kampány.
A választások jelenlegi legnagyobb esélyese a 2015 óta hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda. A politikus élvezi a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatását. Marcin Palade politológus, több közvélemény-kutató adatainak alapján, február elején 44,9 százalékos támogatottságot jelzett neki.
A kihívók
Több ellenzéki párt már jelöltet állított. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform vezette Polgári Koalíció színeiben a szejm alelnöke, Malgorzata Kidawa-Blonska indul. A politikus a tavaly őszi parlamenti választást megelőző kampányban ellenzéki miniszterelnök-jelölt is volt, az elnökválasztás első fordulójában a jelenlegi felmérések szerint a voksok 25 százalékát nyerhetné el.
A Lengyel Parasztpárt (PSL) elnökét, Wladyslaw Kosiniak-Kamyszt jelölte, aki jelenleg 8,9 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
A Razem (Együtt) balliberális törpepárt és az Új Baloldal (Nowa Lewica) szövetség - amely a legközelebbi hetekben egybeolvad a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetséggel (SLD) és a tavaly alakult balliberális párttal, a Tavasszal (Wiosna) - közös jelöltje Robert Biedron, a Tavasz alapítója, melegjogi aktivista, európai parlamenti képviselő. Biedron 8,5 százalékos támogatottságot élvez.
A nemzeti és az újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) egyik vezető politikusát, Krzysztof Bosak parlamenti képviselőt jelöli (5,7 százalék).
Az államfői posztra pályázó független jelöltek közül jelentősebb támogatást élvez Szymon Holownia, a PiS-kormánnyal szemben kritikus TVN kereskedelmi televízióhoz közel álló, "liberális katolikusként" ismert közíró. Holownia az első fordulóban 6,6 százalékra tehet szert.
A kormánypártról is ítéletet mondanak
A lengyel államfőt közvetlenül választják. Amennyiben az első fordulóban a győztes jelölt nem szerzi meg a szavazatok több mint felét, május 24-én második fordulót tartanak, amelyben a két legsikeresebb jelölt mérkőzik meg egymással. Az első fordulóban alulmaradt ellenzéki jelöltek többsége ez esetben feltehetőleg arra biztatja választóit, hogy a második fordulóban Andrzej Duda ellenfelére szavazzanak.
Az ötévente választott lengyel államfő jogosítványai valamivel erősebbek, mint a magyar köztársasági elnökéi. Megvétózhat törvényeket, melyeket ezt követően a szejm csak minősített, háromötödös többséggel fogadhat el. Több fontos állami intézmény vezetőinek kiválasztásában is szerepe van, például a jegybankelnököt és a médiatanács tagjainak egy részét is ő jelöli. A lengyel igazságügyi rendszer reformjáról jelenleg zajló vita kapcsán fontos tényező, hogy az államfő az országos igazságügyi tanács javaslatára dönt a bírák kinevezéséről, ő nevezi ki a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság elnökét is.
Amennyiben Andrzej Duda előnye megmarad, az komoly lendületet adhat a kormánynak, egy ellenzéki győzelem viszont megnehezítheti az EU-ban sokat kritizált igazságügyi reformja végrehajtását.