EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Igazán különleges, drágakőre készült festményt mutattak be Budapesten

Igazán különleges, drágakőre készült festményt mutattak be Budapesten
Szerzői jogok Iparmuveszeti MuzeumS.Haranghy Agnes
Szerzői jogok Iparmuveszeti Muzeum
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Antonio Tempesta ritkaságnak számító alkotását már elveszettnek hitték, egy raktárban találtak rá. Évekig dolgoztak rajta a restaurátorok.

HIRDETÉS

Bemutatták a közönségnek Antonio Tempesta nemrég felfedezett kétoldalú festményét Budapesten. A drágakőre festés legnagyobb mestere a 17. század elején, lápisz lazulira alkotta meg Éva teremtését és az átkelést a Vörös-tengeren.

A vászon helyett használt, Afganisztánból származó tömb mindössze egy milliméter vastag, és néhol még a fényt is átereszti. A művésznek jelenleg csupán három lápisz lazulira készült munkája ismert a világon a kiállítás kurátora, Gálos Miklós szerint. Ezek közül egy a párizsi Louvre-ban, egy pedig egy római magángyűjteményben van.

„Ez még a kőre festett képek között is különlegességnek számított, általában inkább különböző mészkövekre, márványokra, alabástromra festették ezeket az alkotásokat" - magyarázta Gálos.

Kidobásra ítélték

A műtárgy története is egyedi. Az Iparművészeti Múzeum leltárából az 56-os forradalom után törölték, romos állapota miatt. Ezt követően a feledés homályába veszett, de a dolgozók nem szabadultak meg tőle. Három éve, egy raktár kiürítésekor találták meg újra, apró darabokra törve, a hiányzó részek helyén pedig gyenge minőségű utánzatok álltak.

A restaurálásán másfél évig dolgozó Kuna Ágnes eleinte nem is gondolta, hogy egyszer újra kiállítható lesz a mű, de az már az első pillanattól látszott, hogy különleges darabról van szó.

„Nemcsak a festő alkot itt, hanem a teremtő, vagy a természet is, ha úgy tetszik. A festő a figuráit és az egész jelenetet úgy alakítja ki, hogy a hordozó, ez az élénk kék színű, mintázatos lápisz lazuli kőzet is részét képezi a kompozíciónak."

A kő mintázata és a művész munkája között sokszor észrevehetetlen a határ, egyes figurákon csak a kontúrokat rajzolta meg Tempesta, a befogadó fantáziájára bízva, hogy festéket, vagy drágakövet lát. A különleges technika miatt a művész gyakorlatilag nem hibázhatott.

A művész

A kép festője, a firenzei születésű, de Rómában alkotó Antonio Tempesta a 17. század első évtizedeinek elismert művésze volt. Hírnevét elsősorban grafikái biztosították. Különféle állatokat, csatákat ábrázoló metszeteit, nagyszabású bibliai és történeti sorozatait még Németalföldön is másolták. 

Működésének másik fontos területét jelentették a főúri megbízók számára különféle színes kőlapokra készített képei. Ezeket az alkotásait ma olyan neves gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Louvre vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum, de római nemesi gyűjteményekben és magántulajdonban is találkozhatunk velük. A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött, szintén a zsidók vörös-tengeri átkelésének jelenetét ábrázoló, ovális mészkőbreccsa lapra készült festményhez Magyarországon másodikként csatlakozik az Iparművészeti Múzeum eddig ismeretlen képe.

Út az Iparművészeti Múzeumig

Tempesta festménye 1944-ben a Nemzeti Múzeumból került az Iparművészeti Múzeumba a két intézmény anyagának részleges cseréje során. A képet a 19. század harmincas éveitől őrizte a Nemzeti Múzeum. Ekkor vásárolták meg a jeles műgyűjtő, Jankovich Miklós (1772–1846) hatalmas és sok területet felölelő gyűjteményét. Jankovich gyűjteményéről megvásárlásakor több leltárkönyv készült, amelyek közül az első a festményeket, valamint a kőből, fából és elefántcsontból készült faragványokat tartalmazza. Ennek eddig azonosítatlan első tétele a most felbukkant képet írja le:

Fekvő formátumú, áttetsző kép, achátra festve, itáliai munka a 16. századból, egyik oldalán a Paradicsomkert, másik oldalán a Fáraó átkelése a Vörös tengeren.

E leírás egyetlen zavaró eleme az achát említése, azonban leltárkönyve tanúsága szerint Jankovich több esetben is összekeverte e két kőzetet.

Ahogy sok más esetben, itt sem tudható, honnan jutott Jankovich a képhez. Nem lehetetlen azonban, hogy Tempesta műve azonos a bécsi császári gyűjtemények, azon belül az ún. Geistliche Schatzkammer 1758-ban leírt törött lápisz lazuli képével.

Jankovich Miklós egykori gyűjteményének most kiállított ötvöstárgyai Tempesta képéhez hasonlóan a 17. század főúri Wunderkammerjeibe illő darabok. Természet adta anyagukat, a tengeri csiga házát, a strucctojást vagy a kókuszdiót ötvösművű foglalat avatja műalkotássá. Az ámulatot keltő hatásról ez esetben is az önmagukban ellentétes kategóriák, a természeti tárgyaknak (naturalia) és a művészi tehetség kiemelkedő darabjainak (artificialia) tökéletes összeolvadása gondoskodik.

A kiállítás, amelyen Tempesta alkotása mellett több különleges ötvöstárgyat is meg lehet tekinteni, március végéig látható a Ráth György-villában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kerek évforduló, futóverseny, kvíz, koncertek – ilyen volt az idei Európa-nap Budapesten

Alapításának 125. évfordulóját ünnepelte a Fradi

Ukrán gyerekeknek tartott élményfoglalkozást az Iparművészeti Múzeum