rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az orosz kormány lemondásának háttere

Az orosz kormány lemondásának háttere
Szerzői jogok  .
Betűméret Aa Aa

Lemondott az orosz kormány Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel az élen. A lépés első olvasásra meglepő lehet, de az orosz hatalom csúcsainak közelében ritkán történnek előre el nem tervezett dolgok – ebben az esetben is ez a helyzet.

A lemondás előzménye, hogy Vlagyimir Putyin elnök évértékelő beszédet mondott az orosz törvényhozásban, amiben vázolta, hogy miként képzeli el a közjogi berendezkedést a következő években.

Mivel az orosz alkotmány szerint a második ciklusát töltő Vlagyimir Putyinnak 2024-ben mindenképpen távoznia kell a vezetői székből, az utóbbi hónapokban felerősödtek az utódlásáról szóló találgatások.

Ezek most alighanem elhalkulnak majd, hiszen az általa említett változások a hatalom súlypontját elkezdik eltolni az államfőtől a parlament és a kormány felé.

Nem véletlenül fogalmazott úgy a lemondás bejelentésekor Dmitrij Medvegyev, hogy „az Oroszországi Föderáció kormányaként biztosítanunk kell országunk elnökének a lehetőséget, hogy meghozza a szükséges döntéseket. Ekképpen úgy hiszem, az orosz Alkotmány 117. pontja értelmében a jelenlegi kormány lemondása helyes döntés”.

Ha ezek a változások valóban végbemennek (és nem nagyon van ok mást feltételezni), akkor azok iránya elég nyilvánvalóan jelzi Vlagyimir Putyin szándékát arra, hogy hatalomban maradjon elnöki mandátumának lejárta után is.

Hatalomban maradni

Az alkotmány módosítását követően a miniszterelnök és a miniszterek kinevezésének joga az elnökről a parlamentre szállna át. Ezt maga Vlagyimir Putyin hangsúlyozta szerdai évértékelő beszédében, amikor azt mondta, a lépés „erősíti a parlament és a pártok szerepét, a kormányfő és a miniszterek hatalmát és függetlenségét”.

Ugyanakkor Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy Oroszország nem lenne képes stabil maradni egy parlamentáris rendszerben. Ezért az elnöknek megmaradna a joga a miniszterelnök és a kormány menesztésére, a védelmi és biztonsági vezetők kinevezésére és továbbra is ő lenne a hadsereg és az állami erőszakszervezetek főparancsnoka is.

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az alkotmány megváltoztatását népszavazásnak kell megelőznie.

A kínai példa

Kirill Rogov politikai elemző szerint a most vázolt átalakítás erősen hasonlít a kínai rendszerre, így Putyin akár haláláig az ország élén maradhatna, miközben folyamatosan ébren tarthatja a rivalizálást lehetséges utódai között.

Vlagyimir Putyin 2000 és 2008 között már volt két terminuson keresztül elnök, akkor úgy oldották meg a hatalomátadás problémáját, hogy négy évre Dmitrij Medvegyev lett az államfő, míg Putyin a miniszterelnöki székbe ült, majd 2012-ben cseréltek, miközben Medvegyev négyről hat évre emelte az elnökség időtartamát.

Noha általános a közvélekedés, hogy miniszterelnöki évei alatt is valójában Vlagyimir Putyin irányította az országot és egyetlen pillanatig sem volt kérdés, hogy 2012-ben helyet cserélnek, a jelenlegi elnök nem volt minden téren elégedett Dmitrij Medvegyev államfői munkájával.

Lehetséges forgatókönyvek

A következő évek lehetséges forgatókönyvei közül kettőt szokás emlegetni. Az egyik szerint Vlagyimir Putyin 2008-hoz hasonlóan ismét átül a miniszterelnöki székbe, természetesen csak azt követően, hogy a parlament és a kormány javára alakítják át a rendszert (ennek első jeleit láthatjuk most).

A másik forgatókönyv megfigyelők szerint Oroszország és Fehéroroszország régóta lebegtetett államszövetségét használnák ki arra, hogy új pozíciót hozzanak létre a két ország egyesített elnöki posztjának betöltésére. Ezt azonban eddig a fehérorosz államfő, Aljakszandr Lukasenka mereven elutasította.