rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Létezik-e kiút a stagnálásból az európai gazdaságok számára?

euronews_icons_loading
Létezik-e kiút a stagnálásból az európai gazdaságok számára?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A Real Economy idei utolsó adása Párizsba és Amszterdamba látogatott, hogy a gazdaságot a stagnálásból kivezető módszereknek járjon utána. Az Európai Központi Bank éveken át vállalta ezt a feladatot, de most új eszközök után kell néznie. Vagyis, néhány országot arra kértek, hogy többet invesztáljanak be. Ez történt Hollandia esetében is.

És ez bizony nagyon fontos a kis- és középvállalkozások szempontjából, amelyek az összes európai nem pénzügyi társaság több mint 99% -át képviselik, és amelyek külső finanszírozásának 0% -a a bankoktól függ.

A hitelfelvétel rekord alacsony költségének más hatása is van, mivel az egyes európai városokban az ingatlanárak veszélyesen magas szintre vannak nyomva.

A Real Economy stábja Hollandia déli felében, egy növénynemesítő vállalkozás telephelyén járt, ahol a gazdasági növekedés is fontos. Az EKB 2015-ben elindított, az európai gazdaság támogatására szolgáló kötvényvásárlási programja segít a kkv-knak abban, hogy olcsóbb hitelekhez jussanak. Így indulhatott el a szóban forgó növénynemesítő vállalkozás is.

A cég 25 ember foglalkoztat. Az elmúlt időszakban egy teaültetvényt is létrehoztak, így sokkal környezetkímélőbb módon termesztik a teaszálakat. Johannak azonban mindez nem sikeült volna a megfelelő segítség nélkül.

„Ahhoz, hogy ez a vállalkozás elindulhasson, kölcsönre volt szükség, nem kicsire, összesen 1.8 millió euróra. Tehát ekkora összeg kellett, méghozzá alacsony kamatokkal. Ami a tea-termesztést illeti, több országban is tervezünk terjeszkedni. Alapvető fontosságú, hogy olcsó kölöcsönt kapjunk, másképpen nem tudunk növekedni” - mondta Johan Jansen.

Az euróövezetben a bankok kamatlába továbbra is történelmien alacsony szinten van, ami tényleg nagyban segíti a Johanhoz hasonló hitelfelvevőket, ha nem magukat a megtakarítókat.

A bankoknak nyújtott készpénzforgalom ösztönzi a pénzintézeteket, hogy kölcsönt folyósítsanak a háztartásoknak, ösztönözve őket a költésre.

Fenna nemrégiben vett lakást, a Hollandiában nemrég bekövetkezett ingatlanpiaci bumm ellenére. Mivel a bank csupán a tranzakció 45% -át finanszírozná, ezért különösen jól jött a kölcsön, hogy hozzájuthasson a lakáshoz.

„Ez nekem jó lehetőség, mert a kamatláb annyira alacsony. Szóval nem az történik, hogy sok pénzt keresek, és minden hónapban meg kell fizetnem egy bizonyos összeget. Ráadásul ez jelenleg nagyon alacsony. Tehát határozottan ez a megfelelő időpont a lakásvásárlásra” - mondta Fenna van der Hoek.

Idén a háztartásoknak kiemelkedő jelzálogkölcsönük volt a holland bankoknál. Összehasonlításul: az ország teljes gazdaságának 91% -át tette ki, összehasonlítva az európai 55%-os átlaggal.

A Holland Központi Bank szerint ez a helyzetet az egyik legnagyobb fenyegetés az ország pénzügyi stabilitására.

„Az első számú kockázat az, hogy a lakáspiacon folytatódni fog az árak elszabadulása, ami buborékot okozhat. A kettes számú kockázat az, hogy az alacsony kamatlábak alááshatják a nyugdíjalapok adta biztonságot. Az alacsony kamatlábak a pénzügyi piac jelzései arra vonatkozóan, hogy a kormánynak többet kellene befektetnie Hollandiában, főleg az oktatásba, a kutatásba, valamint az energiafelhasználás átmenetébe” - magyarázta Bas Jacobs, az Erasmus Gazdasági Egyetem közgazdász-professzora.

Az EKB felszólítja a költségvetési többlettel rendelkező országokat, például Hollandiát, hogy fektessenek be nagyobb mértékben a gazdaságba, így ösztönözve az európai növekedést.

Az EKB felhívásával nem mindenki ért egyet. A német és a holland pénzügyminiszterek határozottan állítják, hogy kormányaik már jelenleg sokat tesznek a belső kereslet fellendítéséért.

Nos, ami ezeket a kiadásokat illeti, Európában nyilván megoszlanak a vélemények.

Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza a következőket mondta:

„Az EKB nagyon alacsony szintre állította be a kamatlábakat, ez viszont nagy mértékű előrejelezhetőséget adott a kamatlábakat illetően, tudjuk, hogy a kamatlábaknak tartósnak kell lenniük. Az EKB sokat tett a gazdasági válság kezdete óta, csakhogy túl sokáig kellett magányos harcosként helytállnia, várható volt, hogy nem lesz rá képes örökké. Ezért szorgalmazzuk mi a fiskális politika beindítását, így segítve az EKB-t céljainak elérésében.” (…) „Az eurózónában nagyon sok ország rendelkezik fiskális mozgástérrel az euróövezetben. Nyilvánvalóan Hollandiának, Németországnak és sok északi államnak, sőt, mindenkinek invesztálnia kell 21. század technológiájába, a digitális technológiába, az energiaügybe.

Nézzük Hollandiát. Legutóbbi költségvetésükben bejelentették, hogy növelik a büdzsét a GDP 1%-ával, de ami még ennél is fontosabb, hogy létrehoznak egy 50 milliárdos alapot, amelyet vélhetően részben kölcsönökből finanszíroznak annak érdekében, hogy az energiaátmenetet ténylegesen finanszírozni tudják. É pontosan ez az, amit elvárunk az országoktól.”

De mi a szakember véleménye azokról az aggodalmakról, amelyeket nap mint nap hallani a gazdasági, sőt a banki szakértőktől, hogy ez a politika, amelyet az EKB folytat, veszélyes, mert kérész-életű szárnyalást okozhat, amit aztán egy még rosszabb periódus követhet?

„Mi összemértük ezt a kétféle politikát. Az egyik ugye az, hogy EKB egyedül cselekszik, a másik pedig, hogy felét az EKB teszi bele, másik felét a fiskális politika. Az eredmény jól összehasonlítható GDP-növekedést produkált, nagyjából ugyanazt az inflációs szintet, talán a fiskális politika esetében picit magasabbat. De ennél is fontosabb, hogy az optimális EKB-fiskális kombinációval nagyjából feleakkora pénzügyi eszköz-infláció tapasztalható mint csak magában a monetáris politika eredményeként. Vagyis az üzenet a következő: egy a jobb szakpolitikai összetétel nemcsak hogy jobb növekedést eredményez a jövőben, hanem a buborékok kialakulását is gátolja” - felelte Laurence Boone.