Az elmúlt két évtizedben több mint a duplájára nőtt a nemzetközi légi közlekedés okozta üvegházhatású gáz kibocsátás az EU-ban, de még így is jelentősen elmarad a közúti közlekedésétől (19,35 százalék), derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss adataiból 2017-ről.
HIRDETÉS
A légi közlekedés és a hajózás okozta üvegházhatású gázkibocsátás jelentősen megnőtt) az elmúlt két évtizedben, közölte az Európai Parlament.
Míg mind a nemzetközi légi közlekedés, mind a hajózás az EU összes gázkibocsátásának csak a 3,5-3,5 százalékát teszi ki, ez a kettő a leggyorsabban növő forrása a klímaváltozáshoz hozzájáruló gázoknak.
Ezt főként a rekordmértékű forgalomnövekedés okozza, az egyre több utas következménye, emellett felelős a kereskedelem nagyobb mennyisége is. Ezek a szektorok azok, melyek csak a közelmúltban váltak részeivé az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését célzó erőfeszítéseknek a nemzetközi és európai szinten is.
Az Európai Parlament a madridi COP25 csúcstalálkozó előtt fogadott el egy javaslatot a klímavészhelyzet kihirdetésére, melyben a repülés és a hajózás okozta kibocsátások csökkentését sürgetik, többek közt piaci alapú intézkedésekkel.
Mi okozza a legtöbb üvegházhatású gázkibocsátást?
A legnagyobb arányban (73 %) az egyéb szektor besorolás alá kerülő tevékenységek, köztük az energiatermelés (például szénerőművek) , a mezőgazdaság, az ipari eljárások és a hulladékkezelés a felelősek az európai kibocsátásért. A második legnagyobb szelet a közúti közlekedés (19,35%). A nemzetközi légi közlekedés 3,42 százalékért felelős, míg a helyi további 0,35 százalékért. A nemzetközi hajózás okozza a kibocsátás 3,15 százalékát, a helyi pedig további 0,46 százalékot.
Mik a leggyorsabban növő kibocsátásforrások?
Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi légi közlekedés kibocsátása nőtt a legdrasztikusabban, csaknem 130 százalékkal. Ennek oka az utasok számának növekedése. 1993-ban 360 millióan utaztak repülőgéppel, ez 800 millióra nőtt 2008-ra. Tíz évvel később pedig már több mint egymilliárdan (egy milliárd 106 millió) keltek útra repülővel az EU-ban, derül ki az Eurostat adataiból. Azaz 25 év alatt a csaknem háromszorosára nőtt az utasok száma.
A hajózás kibocsátása is nőtt, de ennél lényegesen kisebb arányban (32 %)
Emellett még a helyi közlekedés okozta kibocsátás is nagyobb lett (19,2 százalékkal), így ez a három szektor, ahol növekedés volt tapasztalható 1990 óta, szemben a mezőgazdasággal (-19,2 %), az energiatermeléssel (-22,6%), vagy éppen a hulladékkezeléssel (-42,2%).
Mi tesz az EU a kibocsátások csökkentéséért?
Egyrészt az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerén belül igyekszik tenni a kibocsátások visszaszorításáért. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy a hajózási szektor is kerüljön bele ebbe a rendszerbe. A ma érvényes szabályok értelmében egyébként a nagy hajók tulajdonosainak kötelező információt szolgáltatni a vízi járműveik széndioxid-kibocsátásáról és az üzemanyag-fogyasztásáról.
Az EU a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) közösen dolgozik egy globális, piaci alapú intézkedésen, melynek a Corsia nevet adták, és melynek keretein belül a légitársaságok zöld projektekbe való befektetésekkel, például faültetésekkel egyensúlyozhatják ki a károsanyag-kibocsátásukat.
Ijesztő becslések 2050-re
Az 1990-es szinthez képest akár a hétszeresére-tízszeresére nőhet a repülők üzemanyag-fogyasztása és gázkibocsátása, míg a hajózásé 50-250 százalékkal nőhet.