NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Görögország törökjei

Görögország törökjei
Írta: Hans von der Brelie
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Törökországban több mint százezren menekültek el a sikertelen puccskísérlet utáni hajtóvadászat elől menekülve.

Thesszaloniki Észak-Görögország ókor óta lakott városa, mára a Törökországból politikai okokból elmenekült emberek mentsvárává vált.

A sikertelen puccs és a Gülen-mozgalom elleni fellépés után Thesszaloniki sok üldözött töröknek, köztük tanároknak, közszolgáknak, vállalkozóknak adott menedéket.

A gülenisták üldözése a szakértelem kivándorlását okozta, Törökország a jólképzett középosztály jelentős részét elveszítette. Thesszalonikiben sokuk éttermet, fagyizót, cipőboltot nyitott.

Több ezer török veszítette el munkáját vagy szabadságát a Gülen-mozgalomhoz való állítólagos kapcsolata miatt. Még többen önként távoztak.

Néhányukkal találkozott Hans von der Brelie.

Musa Yücel feleségével együtt nyitott kifőzdét Thesszaloniki óvárosában.

Odahaza építési vállalkozó volt, és a Sinopban lévő Gülen-iskolák felügyelőbizottsági tagja volt. Amikor a gülenisták elleni boszorkányüldözés elkezdődött, ő is célkeresztbe került, noha nem vett részt az Erdogan elleni puccsban.

„Terrorszervezetben való részvétellel, és a Gülen-mozgalom pénzügyi támogatásával vádoltak. Az eljárás alatt nyolc hónapig ültem börtönben ezekkel a vádakkal. Nagyon nehéz volt a börtönben. Huszonketten voltunk összezsúfolva egy hat gyerek számára épített cellában. Nem volt elég víz és élelem sem. Könyveket sem engedtek be, még a Koránt sem” – mondta Musa.

Ahsen Safiye Tozanoglu vegyészszakon végzett, aztán az iraki határ közelében fekvő Sirnakban kezdett egy gülenista iskolában tanítani. Férje szintén tanár, a puccs idején azt javasolta diákjainak, hogy maradjanak békések. Ennek ellenére elvesztették munkájukat, és el kellett hagyniuk hazájukat is.

„Sötétben keltünk át az Evroszon Törökországból Görögországba, a kezünkben a kislányunkat kellett tartani, úgyhogy elvesztettük az összes holminkat. Thesszalonikibe érve nem volt semmink. Egy adományboltban szereztek néhány ruhát meg alapvető dolgokat.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a bukott puccsért Fethullah Gülent teszi felelőssé. A török hitszónok 1999-ben az Egyesült Államokba emigrált, és tagadja, hogy köze lenne a puccshoz.

Elkísértük Ahsent és lányát, Nedát az Irida Női Központba, ahol 35 ország körülbelül 300 nőjét segítik. Köztük egyre több török van. Sokuknak ez az alapítvány nyújt biztonságos lakhelyet.

„Tegnap négy új török tagot regisztráltunk. Az egyik legnagyobb problémánk, illetve tagjaink problémája, hogy képzettségüket és szakmai múltjukat elismerjék Görögországban. Ha ez sikerül, akkor újra beléphetnek a munkaerőpiacra. „Továbbá tagjaink anyák is, gyerekeik görög iskolába járnak, de küzdenek a nyelvtanulással” - mondta a központ egyik vezetője, Christa Calbos.

A puccskísérlet után Ahsent és férjét letartóztatták – 77 ezer másik állítólagos terroristával együtt – több mint egy éven át tartották fogva. Tizenöt hónapos gyermekét a rokonaira kellett bíznia.

„Szerintem nincs már független igazságszolgáltatás Törökországban. A börtönben az volt a legrosszabb, amikor egy nőt a 30 napos csecsemőjével együtt láttam. A bebörtönzött nőnek nem volt elég teje. A kicsi pedig nagyon vékony és beteges volt. A gyerek nem kapott elég táplálékot” – mondta Ahsen.

Egy görög faluban találkozunk Bekirrel. Egy güleinsta iskolában tanított informatikát. A 2016-os puccskísérlet után 150 ezer embert bocsátottak el munkahelyükről állítólagos gülenista kapcsolataik miatt. Közöttük Bekir Çayirt is.

Görögország védelmet nyújt neki és családjának, az UNHCR pedig pénzbeli segélyt ad.

„Szeptember elsején a 672-es elnöki rendelet alapján bocsátottak el. Egyszerre vesztettem el az állásomat másik 62 ezer emberrel együtt. Bűnözőnek nyilvánítottak. Nem volt lehetőségem megvédeni magam. Társadalmi halálra ítéltek. Miután elbocsátottak, két ügyvédemet is letartóztatták. Tizenegy ügyvédet hívtam fel, közülük 10 nem vállalta a védelmemet. Törökország a szememben teljes diktatúra” – mondta Bekir.

Az informatikus fejből tudja a Koránt. Mindennap 20 oldalt olvas belőle. Mély vallásosságával együtt hisz a gülenista elvekben: az oktatás és az ima a legfontosabb, a problémákat pedig párbeszéddel kell megoldani.

„Ezt a két könyvet Mohammed prófétáról írta Fetullah Gülen. Ez a két könyv bűncselekmény bizonyítékának számít Törökországban. Otthon hét nagy zsáknyi könyvet kellett elásnom. Ezen könyvek birtoklásáért börtön jár ma” – mondta.

Yasemin egy gülenista kollégiumban dolgozott, ahol mindenféle társadalmi rétegből származó, különböző vallású diák élt. Több gülenista szervezetben is önkénteskedett, mely a nők lehetőségeinek bővítéséért dolgozott. Ezek a szervezetek egészen a puccskísérletig törvényesek voltak. Amikor a gülenisták elleni akciók kezdődtek, Yasemin Atik várandós volt.

„Az iskoláinkat bezárták. Letartóztatási parancsot adtak ki ellenünk, így nem tudtunk kórházba menni. Ha a kórházi nyilvántartásban megjelenünk, akkor letartóztatnak. Ezért inkább otthon szültem. Amikor a szülésznő megérkezett hajnalban, azt kérte, ne sikítsak. Az ezt követő jkét vében minden nap attól féltünk, hogy letartóztatnak.”

A feketelistára került embereknek, több ezer tanárnak vezetőnek, közszolgának és vállalkozónak alig maradt esélye Törökországban. Ezért kénytelenek voltak búcsút inteni hazájuknak, és Európában vagy a tengerentúlon új életet kezdeni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban