Varga Judit szerint az Európai Bizottságnak elegendő eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az uniós szerződéseket betartassa a tagállamokkal, és számon kérje rajtuk a jogállamiság helyzetét.
HIRDETÉSMagyarország és Lengyelország vétóval megakadályozta, hogy elfogadjanak egy megállapodást a jogállamisági mechanizmusról, mely szerint az Európai Bizottság készítene valamennyi ország jogállami helyzetéről jelentést minden évben.
Az Általános Ügyek Tanácsában nem volt egyetértés a finn elnökség jogállamisággal kapcsolatos kérdésekre adott javaslatáról. A 28 tagállam közül 26 támogatta, vagy nem ellenezte a megállapodás szöveget, ami éves párbeszédre adott volna lehetőséget a jogállamiság kérdéséről. Az a két tagállam vétózott, mely ellen a 7-es cikkely szerinti eljárás zajlik, azaz Magyarország és Lengyelország.
Varga Judit magyar igazságügyminiszter szerint a finn javaslat azt jelentette volna, hogy az Európai Unió feladja a jogállamiságról szóló, valódi kormányközi párbeszéden alapuló mechanizmusát.
Hozzátette, hogy „Magyarország egy bevált, kormányközi párbeszédre épülő, eddigi jól működő, a jogállamisági alapelveket figyelembe vevő mechanizmus megtartását támogatja”.
Varga arról is beszélt, hogy a magyar kormány egy olyan folyamat alkalmazásával ért egyet, „amely tiszteletben tartja a tagállamok egyenjogúságát”, azaz az Európai Bizottság által készített éves jogállamisági jelentése szerintük nem lenne garancia erre.
Varga szerint az Európai Bizottságnak elegendő eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az uniós szerződéseket betartassa a tagállamokkal, és számon kérje rajtuk a jogállamiság helyzetét. Ezért a magyar igazságügyminiszter úgy értékeli, hogy „minden egyéb új mechanizmus felesleges, és csak megkettőzi a meglévő eljárásokat.
Varga Judit cikke a jogállamisági mechanizmusról kedden jelent meg az Euronews véleményrovatában, ide kattintva elolvasható.