Az Európai Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie a válság kezelésére - írta Nagy István magyar agrárminiszter hétfőn megjelent cikkében Több magyar javaslat szerzett jelentős támogatás az EU-s tagállamok körében.
HIRDETÉS**Az Európai Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait, és javaslatot kell tennie a válság kezelésére - írta Nagy István agrárminiszter az EUObserver brüsszeli hírportálon megjelent írásában. A magyar javaslatokat a tagállamok csaknem fele, köztük alapító tagok is támogatják a kérdésben. **
Haldokló méhpopulációk
Az európai méhpopuláció haldoklik, és egyre több a kihalással fenyegetett beporzófajok száma – írja Nagy, hozzátéve, hogy ennek fő okai az emberi tevékenységben, az urbanizációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető különböző betegségekben, valamint a beporzók számára káros növényvédő szerek használatában keresendők.
Az agrárminiszter adatai szerint a méhek téli halálozási aránya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt. A méhcsaládok azonban egyre gyakrabban halnak ki már nyár folyamán is, a beporzófajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek.
Nemcsak a méz a fontos
A terméshozamok több mint 80 százaléka, valamint az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától, ezért a méhészeti ágazat fontossága jóval meghaladja a bruttó hazai termékhez való hozzájárulását, hangsúlyozta Nagy.
"Ezen ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú prioritás, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja" - fogalmazott.
Az Európai Bizottságnak elemeznie és értékelnie kell a rendelkezésre álló kutatások eredményét, és meg kell vizsgálnia a méhcsaládok csökkenő számának okait. A megállapítások fényében pedig javaslatot kell tennie a jelenlegi méhészeti válság kezelésére - tette hozzá írásában az agrárminiszter.
Olcsó importméz
A miniszter közlése szerint a méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió (EU) csak félig önellátó, évente több százezer tonna importra szorul. Az unión kívüli - főleg Kínából származó - méz gyakran rosszabb minőségű, de mindenképpen jóval olcsóbb. Az európai méhészek, akik magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, nem képesek versenyezni ezekkel az árakkal, nem képesek a méz előállítására megélhetésüket garantáló áron.
Magyarország több javaslatot is előterjesztett a méhészeti ágazat megerősítésére, és komoly támogatást sikerült felsorakoztatni mögéjük.
Tizenhárom uniós tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői ülésén - közölte az Agrárminisztérium
Nagy eredmény, hogy a visegrádi négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország.
Az európai méhészek minőségi termékei nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort - fejtik ki a miniszter.
Mi szerepel a magyar javaslatokban?
- meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét
- lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást
- lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás.
- újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölését és nyomonkövetését a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt.
Fokozott védelmet követel a méheknek az Európai Parlament
Az Európai Parlament képviselői október végén megszavazták, hogy új tervet kérjenek a Bizottságtól, miután a tagállamok fellazították a méhek védelmét célzó szabályozást.
Az Európai Bizottság eredeti javaslattervezetének a célja az volt, hogy az uniós jogszabályokba olvassza az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) 2013-as útmutatóját a méhekre veszélyes növényvédő szerek visszaszorításáról.
Mivel több tagállam ellenezte ezt a javaslatot, a Bizottság kénytelen volt olyan kompromisszumot javasolni, amely csak az akut kitettség ellen védte volna a méheket.
Bővebben a parlament döntéséről ide kattintva olvashat.