A bársonyos forradalom 30 éve demokráciát adományozott a ma cseh és szlovák köztársaságként ismert két országnak.
HIRDETÉSAz utcákat foglalták el harminc éve a csehszlovákok. Azt követelték a kommunista rendszertől, hogy szabadítsa fel az országot, és hirdessen szabad választásokat, amelyeken más politikai erők is képviseltethetik magukat.
1989. novemberében a szovjet hatóságok által létrehozott, jóváhagyott és támogatott egyetlen párt megadta magát.
Az erőszakmentes lázadás, a bársonyos forradalom demokráciát adományozott a ma cseh és szlovák köztársaságként ismert két országnak. Szintén békésen váltak szét útjaik 1993-ban.
Decemberben a diktatúrát – a neves értelmiségi és aktivista, Václav Havel vezetésével – a formálódó demokrácia váltotta fel.
Harminc évvel később mindkét ország az unió veteránjának számít. Maroš Šefčovič egyik fontos képviselőjük.
– A berlini fal nem omlott le és a vasfüggöny sem nyílt meg magától. Az emberek, esetünkben a csehszlovákok erős akarata szüntette meg őket – akik szabad társadalomban akartak élni. Csatlakozni akartak társaikhoz Nyugat-Európában. Egy egyesült, szabad és virágzó Európában akartak élni – egy szabad földrészen. Ez a szándék döntötte el a bársonyos forradalom sikerét – mondta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke.
A két országban ma is tüntetnek, de már nem a kommunizmus, hanem a populizmus ellen.
Szlovákiában a Ján Kuciak újságíró meggyilkolását követő tiltakozási hullám elsöpörte Robert Fico kormányát.
Csehországban Miloš Zeman állam-, és Andrej Babiš kormányfőt tartják sokan illiberális üzeneteket terjesztő nacionalistáknak.