Néhány munkáspárti képviselő támogathatja, néhány konzervatív ellenezheti a megállapodást. Az északír képviselők nem fogadják el. Folytatódik a brexit-saga.
Harminchét év elteltével, a falklandi háború óta először szombaton ülésezett a brit parlament, a legfontosabb és egyetlen napirendi pont a brexit-megállapodás volt.
Boris Johnson miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket az európai unióval elért kilépési megállapodás részleteiről.
Ennek lényege, hogy a vitatott backstop kimarad a szövegből. A nagypénteki egyezmény tiszteletben tartásával nem lesz határ Észak-Írország és Írország között, lesz viszont vámellenőrzés az Ír-tengeren, Nagy-Britannia és Észak-Írország között.
Johnson azt mondta: a megállapodás minden korábbinál sokkal jobb, szabadságot szavatol a briteknek, ezért azt javasolta a képviselőknek, hogy fogadják el, és a népakarattal összhangban tegyék lehetővé, hogy Nagy-Britannia kilépjen az unióból. Ennek határidejét Johnson újra október 31-ben határozta meg.
Az első felszólalóként jelentkező Jeremy Corbyn munkáspárti vezér szerint viszont a megállapodás-javaslat bizonytalansággal jár, hátrányos a britekre és a brit gazdaságra egyaránt, ezért a beterjesztés elutasítására szólította fel a képviselőket.
Ma három opció lehetséges: a képviselők elfogadják, elvetik, vagy újabb halasztásról döntenek.
Az eredmény minden jutatás szerint nagyon szoros lesz.
A kormánynak 320 támogató szavazatra van szüksége a megállapodás elfogadásához.
A képviselők azonban olyan módosító indítványokat is beterjeszthetnek, amelyek után akár a kormány kérheti a szombatra tervezett szavazás elhalasztását.
Amennyiben a képviselők elfogadják a megállapodást, a Johnson-kormány a jövő héten törvénybe foglalja a brit kilépésről szóló törvényt.