Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Lélegző házak és digitális mezőgazdaság

Lélegző házak és digitális mezőgazdaság
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Érdekes utazásra invitálja Önöket az Euronews Futuris című műsorának soron következő epizódjában Claudio Rosmino. Két kérdést tesz fel: egyrészt, hogy miként lehet növelni a mezőgazdasági termelést a természet tiszteletben tartásával, illetve, hogyan válhatna fenntarthatóvá az építőipar és eközben élhetővé a környezet. A válasz sokrétű, és megmutatja, hogyan szól bele a technológia az élelmezés és a lakhatás jövőjébe. Jó utat!

A high tech átalakítja az olyan ősi mesterségeket is, amilyen a földművelés. És ez nemcsak a fejlődéssel van összefüggésben, hanem korunk igényeivel is. A mezőgazdaság történelmi kihívással szembesül. A következő harminc évben 70 százalékkal több élelemre lesz szükség a Földön. Vagyis emelni kell a termelés volumenét és színvonalát is, de közben mérsékelni kell a környezetre gyakorolt hatását. A csúcstechnológiák közvetlen szerepet játszanak ebben. Jön 4.0-ás mezőgazdaság!

A Bio Sense Institute (Research Institute for Information Technologies in Biosystems) kutatói Novi Sadban azt szokták mondani, hogy a mai világot nem etethetjük egy tegnapi mezőgazdasággal. Ugyanez a jelmondata az Antares nevű európai projektnek, amely ugyanitt, ebben a szerb városban állította fel kutatóközpontját a fenntartható mezőgazdasági technológiák fejlesztésére.

A Bio Sense Institute beszállt egy másik európai programba is (Horizon 2020), amely az együttműködést igyekszik intenzívebbé tenni ez ügyben nemcsak az uniós tagállamok, hanem a velük szövetséges országok között is. A jövő mezőgazdasága ugyanis a legmoderbb technológiákkal működik majd: robotokkal, drónokkal, műholdakról vezérelt adatgyűjtő és elemző rendszerekkel.

VESNA BENGIN az Antares projekt egyik koordinátora, és arról beszél, hogy a népesség növekedésével annyi élelmet kell előállítanunk a következő negyven évben, amennyire korábban tízezer évünk volt. Úgyhogy rengeteg szenzor kell, és mesterséges intelligenciára is szükségünk van. "Tudományos technológiát használunk és általában mindent, amit csak nyújtani tud nekünk az IT azért, hogy hatákonyabbak legyünk."

A mikro- és nanoelektronikai eszközök révén a gazdáknak mindig van jelen idejű információjuk a növények állapotáról, így alkalmasint a fertőzésekről is, ami rendkívül eredményessé teszi a védekezést.

Digitális Farmnak hívják ezt a modern gazdaságot, amely kialakulóban van a high-tech forradalomnak köszönhetően. A projektnek már számos pilotja fut Szerbiában. Olyan, mint egy fantasztikus történet, de nem az, mert továbbra is a természet áll a középpontban az összes kiszámíthatatlan aspektusával.

VLADIMIR CRNOJEVIĆ a BIO SENSE INSTITUTE igazgatója. Azt magyarázza Claudio Rosminónak, hogy a mezőgazdaság egy élő dolog és nagyon összetett. "Ami mostanra megvan, az gyakorlatilag az, hogy az elmúlt évszázad tudományos fejlesztéseit felturbóztuk az IT technológiával. A digitális mezőgazdaság elképesztő mennyiségű adatra épül. Adatokat gyűjtünk szenzorokkal, műholdakkal, drónokkal, minden lehetséges módon a talajról, a növényekről, az állatokról. A legutóbbi vívmány a mesterséges intelligencia beemelése volt, a big data ugyanis lehetővé teszi, hogy rájöjjünk olyasmire is, ami nem kézenfekvő." (A big data egyre gyakrabban használt fogalom: a nagy mennyiségű, nagyon változatos és nagy sebességgel változó adatok feldolgozását jelenti - a szerk.)

A Digitális Farm hasonmása az Agrosense Platform. Ez egy átfogó adatbázis, amellyel a gazdák jobban meg tudják tervezni a munkájukat, és szorosabb megfigyelés alatt tudják tartani a növényeket hála annak a rengeteg adatnak, amelyet a robotok, a szenzorok, a meteorológiai állomások és a műholdak szolgáltatnak.

Nagyon fontosak azok az applikációk, amelyek tematikus térképeket rajzolnak például a talaj vízháztartásáról, vegyi anyag tartalmáról, várható hozamáról, és azok is, amelyek ezek alapján felépítik a leghatékonyabb stratégiát.

A talaj pilanatnyi állapotáról ott a helyszínen is meggyőződhetnek a gazdák egy robot segítségével, amely önjáró és azonnal elemzést készít. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag centiméter pontossággal meg lehet tervezni és szervezni a gazdálkodás menetét.

Szlovéniában is találunk ezekhez hasonló regionális kutatási-fejlesztési programokat. Az InnoReniew projekt keretében felépítettek egy kutatóközpontot Koperben, hogy új építőanyagokat fejlesszenek fából és újrahasznosítható természetes anyagokból.

Évszázadokon át a fa volt az egyik legfontosabb építőanyag. A modern kor aztán paradigmát váltott, de mostanra mintha végéhez közeledne az acél és a beton korszaka, a fa megint felfutóban van. Egyre többfelé látni fát az építkezéseken, és sokfelé fejlesztenek természetes alapú építőanyagokat.

ANDREJA KUTNAR az InnoReniew munkatársa, a Primorska Egyetem professzora. Azt meséli, sikerült összehozniunk a különböző tudományterületeket, a vegyészetet összekapcsolták az informatikával és az anyagelmélettel, és így létrehoztak egy olyan struktúrát, amelyet felhasználva az építőipar képes lesz olyan házakat építeni, ahol az emberek megélhetik a természetes környezet összes jótéteményét, vagyis végre jól érezhetik magukat.

A fa különböző folyamatokon esik át, hogy kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságai megfeleljenek a kívánt paramétereknek. A különböző anyagok és eljárások ötvözése jócskán csökkenti a technológia ökológiai lábnyomát.

Az egyik kutató, MATTHEW SCHWARZKOPF arról beszél, hogy Európában az egyik legsürgetőbb feladat határt szabni a természetes anyagok felhasználásának. Azon dolgoznak, hogyan hasznosíthatnánk a legapróbb darabkákat is, amelyek megmaradnak egy gyártási folyamat során. Vannak erre eljárások, bizonyos módon meg tudják változtatni az anyagot, hogy kifejezetten nagy terhelést is elbírjanak. Egy egyszerű útmenti fából vagy bokorból akár repülőgép-alkatrész is válhat.

A kannabiszt is egyre többfelé kutatják. Az az érdekes benne, hogy egyes fajtáinak a rostjai mechanikai szempontból az üvegszállal vetekszenek. Éppen ezért szigetelésre is használják. Lehetővé teszi ugyanis, hogy az épület lélegezzen, ami óriási dolog. Ez a növény szükség esetén képes magába szívni a felesleges nedvességet, amikor pedig túl száraz a levegő, kibocsátja azt, vagyis párásít.

Mindez azért is rendkívül fontos, mert az építőipar felelős az összes károsgáz kibocsátás harmadáért, és a felhalmozódó hulladék negyven százalékáért.

A kutatócsoport vezetője, IZTOK SUSTERSIC szerint elkerülhetetlen lesz, hogy elmozduljunk egy fenntarthatóbb építkezés irányában. Megújuló alapanyagokkal kell dolgoznunk. Márpedig a fa ezek koronázatlan királya. Nemcsak azért, mert nem bocsát ki káros gázokat, hanem mert még el is nyeli azokat.

A tudósok többféle irányban végeznek kutatásokat ezzel kapcsolatban. Ezek egyike, hogyan lehet egy épület a leginkább "emberbarát". Hogyan csökkentheti például a stresszt, hogyan javíthatja az egészséget.

Utunk végén egyértelműen adódik a következtetés, és ez kötelez. Felbecsülhetetlen előnyökkel járna gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is, ha az építőipar egy fenntartható erdőgazdálkodással párosulna.