rendkívüli hír

Meghalt Jacques Chirac

Meghalt Jacques Chirac
Szerzői jogok
REUTERS/Patrick Kovarik
Betűméret Aa Aa

Csütörtök reggel meghalt Jacques Chirac volt francia elnök - adta hírül az AFP a férfi családtagjaira hivatkozva. Chirac családja körében, békésen távozott - mondta a francia hírügynökségnek a volt államfő veje. A francia politikus 1995 és 2007 között volt a Francia Köztársaság elnöke, akit "Bulldózerként" és "Kaméleonként" is emlegették.

Jacques René Chirac 1932. november 29-én született Párizsban nagypolgári családban. Ifjúkorában a baloldali eszmékhez vonzódott, tagja volt a kommunista pártnak és árulta a párt lapját, a L'Humanitét. Emiatt az algériai háború idején hiába jelentkezett katonai szolgálatra, felettesei nem javasolták tiszti kinevezését, ezt végül személyes kapcsolatait mozgósítva érte el.

A francia közélet elitjét képző intézmény (ENA) elvégzése után, 1959-től a számvevőszéken dolgozott. 1962-ben Georges Pompidou akkori miniszterelnök, későbbi államfő kabinetfőnöke lett, Pompidou egyengette pályafutását, és ő ragasztotta rá a bulldózer nevet is. (Chiracot később kevésbé hízelgő nevekkel - Kaméleon Bonaparte, Szélkakas - is illették.) 1967-ben parlamenti képviselővé választották, s egy másik leendő elnök, Valéry Giscard d'Estaing minisztersége alatt a gazdasági minisztérium államtitkáraként dolgozott. Az 1968-as diáklázadások idején közvetítőként lett ismert, alakja az Asterix képregény oldalain is feltűnt.

Giscard d'Estaing elnökké választása után, 1974-ben az alig 41 éves Chiracot nevezte ki miniszterelnökké. Az elnökkel támadt személyes és politikai viták miatt két év múlva lemondott, és létrehozta saját pártját Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnevezéssel, hogy megalapozza elnöki ambícióit. A következő évben Párizs polgármesterévé választották - a tisztséget egy évszázad után töltötték be újra, a fővárosnak ugyanis az 1871-es kommün óta "büntetésből" nem volt polgármestere.

A város első embereként szociális intézkedései révén népszerűségnek örvendett, de bírálták is a magas működési költségek és korrupciós ügyei miatt. 1981-ben először indult el az elnökválasztáson, amelyet a jobboldal megosztottsága miatt a szocialista Francois Mitterrand nyert meg. Chirac 1986-ban a választásokon aratott jobboldali győzelem után ismét miniszterelnök lett, a híres "társbérlet" alatt számos súrlódása támadt Mitterrand elnökkel. 1988-ban Chirac újra elindult az elnökválasztáson, de másodszor is sikertelenül.

1995-ben viszont az elnökválasztáson már ő kapta a legtöbb voksot, s megkezdhette első hétéves periódusát. Egyik első döntéseként felújította a nukleáris kísérleteket a Csendes-óceánon, de a hatalmas felháborodás nyomán 1996. február 1-jén bejelentette, hogy Franciaország felhagy az atomrobbantásokkal. Konzervatív gazdasági programja elégedetlenséget váltott ki, ezért 1997-ben feloszlatta a jobboldali többségű parlamentet, de az előrehozott választásokat a szocialisták vezette baloldal nyert meg, s újabb kohabitációs időszak következett. Chirac ellentmondásos politikája miatt sokat vesztett népszerűségéből. Korrupciógyanús ügyei újra meg újra felmerültek, sokat áldozott személyes kényelmére, az Elysée palota költségvetését duplájára emelte.

2002-ben sokak szerint csak azért választották újra, mert nem a szocialista Lionel Jospin, hanem a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen jutott a második fordulóba - az országot ekkor lepték el a "szavazz a csalóra, ne a fasisztára", a "csipesszel az orrodon menj szavazni" plakátok. Chirac újabb, az alkotmánymódosítás után már csak ötéves terminusa csak a véletlennek köszönhetően nem ért véget korábban: a 2002. július 14-i ünnepségen merényletet kíséreltek meg ellene. Az amerikaiak iraki beavatkozását hevesen ellenző Chirac népszerűsége mélypontján, 2007-ben köszönt le az elnöki tisztségről, helyét a szintén jobboldali Nicolas Sarkozy vette át.

Fél évvel később, amint erre a jog lehetőséget nyújtott, vizsgálat kezdődött ellene a párizsi főpolgármesteri időszakában (1977-1995) elkövetett közpénzek elsikkasztása és hivatali visszaélés gyanúja miatt, ezzel ő lett az első francia elnök, aki ellen hivatalos bűnvádi eljárás indult. A 2011 decemberében lezárult perben két év felfüggesztett börtönre ítélték, tekintettel idős korára, korábbi tisztségeire és megromlott egészségi állapotára (memóriavesztéssel járó, súlyos neurológiai problémáira).

2013 végén veseproblémája miatt kellett megműteni, majd köszvényroham miatt szállították kórházba. Felesége 2014 elején jelentette be, hogy férjének emlékezetkiesése van, és nyilvánosan nem fog többet beszélni.

A több mint 190 centiméter magas Chirac Ázsia és a szumó rajongója, az "elfelejtett népek" védelmezője és a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzőjeként is ismert volt. Kiválóan beszélt oroszul, fiatalemberként franciára fordította Alekszandr Puskin Jevgenyij Anyegin című művét. Híres ínyenc volt, könnyen szót értett az emberekkel, szívélyes és közvetlen volt, ami népszerűvé tette. Ugyanakkor gyakran változtatott politikai nézetein, de néhány fontos értékhez hű maradt: a szélsőjobbal nem paktált le, s bár mindig harcban állt a baloldallal, a hozzájuk vezető hidakat soha nem égette fel. Visszaemlékezéseinek első kötete 2009-ben, a második 2011-ben jelent meg.

Chirac is követte a francia elnöki hagyományt és egy új múzeumot hagyott a franciákra: 2006-ban nyílt meg az általa létrehozott, a távol-keleti, óceániai, afrikai és prekolumbián amerikai művészetet bemutató Quai Branly múzeum. A múzeum fennállásának tízedik évfordulóján kiállítással tisztelgett az egykori elnök előtt, bemutatva Chirac életét és a japán, valamint a prekolumbián amerikai művészet iránti lelkesedését. A jubileum alkalmával a múzeumot is átnevezték, azóta a Musée du Quai Branly-Jacques Chirac nevet viseli.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.