Az atomenergia drága, fejlesztése lassú, de van ahol muszáj használni a szénkibocsátás csökkentéséhez, egyebek mellett ezt állapítja meg a World Nuclear Industry Status Report.
HIRDETÉSAz atomenergia szükséges a klímaváltozás elleni harchoz, a fosszilis energiahordozók csökkentéséhez, de a megújuló energiaforrások felhasználása hosszú távon olcsóbb - egyebek mellett ezt állapítja meg a világ nukleáris iparáról szóló jelentés. Az elmúlt évtizedben a napenergia beruházások költsége 88 százalékkal, a szélenergia pedig 69 százalékkal csökkent, miközben az atomenergia 23 százalékkal nőtt.
A nukleáris ipar jelen helyzetéről készült jelentés vezető szerkesztője arról beszélt, hogy klímavészhelyzet van, ezért muszáj valamit gyorsan tennünk, ami olcsó és a lehető leggyorsabban végre lehet hajtani. Ha az atomenergia előállításához szükséges technológiát összevetjük a megújuló energiákéval, az egész világon az látszik, hogy az atomenergia a legdrágább és leglassúbb megoldás az áramtermeléshez – mondta Mycle Schneider, a World Nuclear Industry Status Report vezető szerkesztője.
Az atomenergia hozzájárulása az energiatermeléshez Franciaországban a legmagasabb, több mint 70 százalék, őt Szlovákia, Ukrajna és Magyarország követi 50 százalék feletti részesedéssel.
A jelentés megállapítja, hogy az éghajlati vészhelyzet miatt a legolcsóbb és leggyorsabb stratégiákat kell támogatni, miközben figyelembe kell venni az adott ország földrajzi fekvését és történelmi-politikai hagyományait is.
A CEU professzora, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató hangsúlyozta, hogy az atomenergiában jó lehetőség rejlik az áramtermeléshez használt fosszilis energia csökkentéséhez, mert csak így érhetjük el a szigorú klímavédelmi célokat, vagyis, hogy ne emelkedjen az átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius fokkal. Tehát 2040-re az áramtermelést szénmentesíteni kell, és ehhez minden lehetőséget számításba kell venni, az atomenergiát és a megújulókat egyaránt.
Jelenleg 31 ország használ atomenergiát. Az atomerőművek építése az elmúlt öt évben jelentősen csökkent, részben az olyan balesetek hatására, mint a fukushimai. 2019 közepétől 46 egység építése folyik, míg 1979-ben az épülő reaktorok száma 234 volt. A nukleáris iparról szóló jelentés megállapítja, hogy az atomerőművek megújulási sebessége túl lassú ahhoz, hogy garantálja a technológia fennmaradását.