Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Avramopulosz: „az eltérő nemzeti politikák túlsúlyban vannak”

Avramopulosz: „az eltérő nemzeti politikák túlsúlyban vannak”
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A migráció volt a Juncker-bizottság eltelt öt évének politikailag mérgező és legmegosztóbb témaköre. Az uniós negyed bizottsági épületének 12. emeletén egy görög ember feladata volt a kérdés kezelése. Dimitrisz Avramopuloszt, az unió távozó migrációs biztosát elutazása és új feladatai előtt faggatta Méabh Mc Mahon, Euronews riportere.

Emlékszik még arra, hogy 2014-ben – amikor az Európai Parlament „munkahelyi interjút” folytatott önnel – azt mondta: a migráció az európai politika szempontjából az európai törvényesség kulcsfontosságú tesztje lesz. A bizottság vállalta ezt a kihívást?

Nem ott állunk, ahol öt éve, és ez a teljesítményünk mutatója. A menekültáradat apadóban, határainkat jobban védjük. Új mechanizmusokat állítottunk fel, erősítettük meglevő ügynökségeinket, például az Europolt és a Frontext. A Frontex nem ugyanaz, ami korábban volt. Nehéz volt rábírni a 28 tagállamot először is az együttműködésre, másodsorban arra, hogy bízzanak egymásban. Ez az unió legnagyobb problémája manapság – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az unió távozó migrációs biztosa.

A Frontex határbiztonsági ügynökséget említette. A 2020-as költségvetés szerint 100 millió euróval támogatják, hogy több rendőr őrizhesse a határokat. Ez vajon Európát erődítménnyé változtatja, és ha igen, ez egy közvetlen válasz az európai kormányoknak és szavazóiknak?

Európa soha nem válhat erődítménnyé. Hadd emlékeztessem valamire. Ezt a kifejezést először Hitler használta 1933-ban. Mi nem akarunk ilyen Európát, ugyanakkor meg akarjuk védeni határainkat. A most történtek kulcsfontosságúak. Jean-Claude három éve azt mondta: egzisztenciális pillanatokat élünk át. És ez igaz. A populizmus és a nacionalizmus erősödése komoly veszély. Márpedig teret nyertek.

Úgy gondolja, hogy ha a migrációs kérdéseket jobban kezelték volna, akkor nem törtek volna az élre a nacionalista pártok a választásokon Belgiumban, Olaszországban, Lengyelországban vagy Magyarországon?

Olyan hivatalban voltam, amely a kezdetektől kezdeményezett. Mindent számba vettünk. Támogattuk a frontországokat, másrészt meghiúsítottuk a szabálytalan bevándorlást Közép-Európába. Ez nem volt könnyű. Be kell vallanom, hogy az eltérő nemzeti politikák még mindig túlsúlyban vannak. Egyfelől tehát volt egy európai politikánk, amely – úgy gondoltuk – az európaiakat szolgálja, másrészt szembe kerültünk egyes országok keményvonalasaival. Különbséget szeretnék tenni a tagországok és kormányaik között, hisz nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kormányok jönnek-mennek.

Ez szép felvezetője volt Olaszországnak. Olaszországnak vadonatúj kormánya van, az új kormány pedig új politikát jelent. Milyen hibát vétett a bizottság, amikor az előző kormánnyal működött együtt, amelyben Matteo Salvini volt a belügyminiszter? És mit vár most, az új kormánytól?

Ez összefügg az olasz belpolitikával. Attól tartok, hogy az olaszok többségét meggyőzték a könnyedén odavetett politikai szólamok. Salvini kapcsán el kell mondanom, hogy a vége felé enyhe változásokat tapasztaltam. Európa-ellenesként kezdte, aztán egyre barátságosabb Európa-párti hangot ütött meg. Ami Olaszországban történik, arról az olaszoknak kell ítélkezniük.

Ugyanez a Salvini üldöztethetővé tette a civileket és a hajóskapitányokat, akik életeket mentettek a tengeren. Olyanokat például, mint Carola Rackete. Ön szerint ő hős vagy bűnöző?

Azt mondanám, hogy a munkáját végezte erkölcsi vagy elvi alapon. Tisztelni kell azokat, akik elvekben hisznek, és így végzik a munkájukat. Szerintem egy olyan incidens, ami ott történt, nem ismétlődhet meg a jövőben.

Ön szerint az európai válasz hajóról hajóra vagy válságról válságra változott?

Nem győzöm ismételni, hogy egy tartós mechanizmust kell kiépíteni. Ezt szorgalmazom. Így nem folytathatjuk a jövőben. A tagországoknak meg kell érteniük, hogy tartós mechanizmust kell kialakítani. Szeretnék emlékeztetni azon törekvésünkre, hogy egy új Dublin-elvet alakítsunk ki. Ez nagyon fontos. Őszinte leszek önnel. Elkeserített egyes kormányok hozzáállása. Egyeseknek távolinak tűnik a kérdés, mintha ez csak a Dél-Európa ügye lenne. De nem ez az eset. Egész Európára kiterjedő stratégiát próbálunk elfogadtatni.

Ursula von der Leyen, az új bizottsági elnök belengette a dublini reformot. Ön szerint ez lehetetlen küldetés?

Egyetlen küldetés sem lehetetlen, hacsak meg nem akadályozzuk. Az Európai Bizottság új vezetésén múlik, hogy sikerül-e kihangsúlyoznia az Európa-párti politikai üzeneteket, és erről meggyőznie a tagországokat. Tudom, hogy ez nem könnyű, de nem azért vagyunk itt, mert könnyű a munkánk. Európa jövője forog kockán, ha nem találunk tartós megoldást a migrációra.

Miután tavaly Angela Merkel beszélt az Európai Parlamentben, felállt Nigel Farage, és megköszönte hozzájárulását a brexithez a 2015-ös, „tárt ajtók” politikájával. Önnek erről mi a véleménye?

Tőlem várja el, hogy minősítsem Nigel Farage hozzászólását? Sosem tenném ezt. Úgy gondolom, hogy szerepe Európában, kivált pedig saját országában nagyon negatív. Ezt majd a történészek fogják megítélni a jövőben. A történelemben ugyanis csak kétféle politikusra és vezetőre emlékeznek: azokra, akik építenek, és azokra, akik rombolnak.

Tudjuk tehát, mi a véleménye Nigel Farage-ról. Az utolsó kérdéskör az unió és Törökország közötti megállapodás, illetve Erdoğan azon fenyegetése, hogy megnyitja a kapukat. Ez mit jelent a kapcsolatok szempontjából?

Árnyaltan fogalmazok. Fenn kell tartani az unió és Törökország közötti megállapodást. Sőt, az együttműködést a jövőben el kell mélyíteni. Másrészt azonban az együttműködés nem használható fel nyomásgyakorlásra és tárgyalási eszközként.

Az interjú az Euronews Global Conversation című műsorában tekinthető meg.