rendkívüli hír
This content is not available in your region

Avramopulosz: „az eltérő nemzeti politikák túlsúlyban vannak”

Avramopulosz: „az eltérő nemzeti politikák túlsúlyban vannak”
Betűméret Aa Aa

A migráció volt a Juncker-bizottság eltelt öt évének politikailag mérgező és legmegosztóbb témaköre. Az uniós negyed bizottsági épületének 12. emeletén egy görög ember feladata volt a kérdés kezelése. Dimitrisz Avramopuloszt, az unió távozó migrációs biztosát elutazása és új feladatai előtt faggatta Méabh Mc Mahon, Euronews riportere.

Emlékszik még arra, hogy 2014-ben – amikor az Európai Parlament „munkahelyi interjút” folytatott önnel – azt mondta: a migráció az európai politika szempontjából az európai törvényesség kulcsfontosságú tesztje lesz. A bizottság vállalta ezt a kihívást?

Nem ott állunk, ahol öt éve, és ez a teljesítményünk mutatója. A menekültáradat apadóban, határainkat jobban védjük. Új mechanizmusokat állítottunk fel, erősítettük meglevő ügynökségeinket, például az Europolt és a Frontext. A Frontex nem ugyanaz, ami korábban volt. Nehéz volt rábírni a 28 tagállamot először is az együttműködésre, másodsorban arra, hogy bízzanak egymásban. Ez az unió legnagyobb problémája manapság – mondta Dimitrisz Avramopulosz, az unió távozó migrációs biztosa.

A Frontex határbiztonsági ügynökséget említette. A 2020-as költségvetés szerint 100 millió euróval támogatják, hogy több rendőr őrizhesse a határokat. Ez vajon Európát erődítménnyé változtatja, és ha igen, ez egy közvetlen válasz az európai kormányoknak és szavazóiknak?

Európa soha nem válhat erődítménnyé. Hadd emlékeztessem valamire. Ezt a kifejezést először Hitler használta 1933-ban. Mi nem akarunk ilyen Európát, ugyanakkor meg akarjuk védeni határainkat. A most történtek kulcsfontosságúak. Jean-Claude három éve azt mondta: egzisztenciális pillanatokat élünk át. És ez igaz. A populizmus és a nacionalizmus erősödése komoly veszély. Márpedig teret nyertek.

Úgy gondolja, hogy ha a migrációs kérdéseket jobban kezelték volna, akkor nem törtek volna az élre a nacionalista pártok a választásokon Belgiumban, Olaszországban, Lengyelországban vagy Magyarországon?

Olyan hivatalban voltam, amely a kezdetektől kezdeményezett. Mindent számba vettünk. Támogattuk a frontországokat, másrészt meghiúsítottuk a szabálytalan bevándorlást Közép-Európába. Ez nem volt könnyű. Be kell vallanom, hogy az eltérő nemzeti politikák még mindig túlsúlyban vannak. Egyfelől tehát volt egy európai politikánk, amely – úgy gondoltuk – az európaiakat szolgálja, másrészt szembe kerültünk egyes országok keményvonalasaival. Különbséget szeretnék tenni a tagországok és kormányaik között, hisz nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kormányok jönnek-mennek.

Ez szép felvezetője volt Olaszországnak. Olaszországnak vadonatúj kormánya van, az új kormány pedig új politikát jelent. Milyen hibát vétett a bizottság, amikor az előző kormánnyal működött együtt, amelyben Matteo Salvini volt a belügyminiszter? És mit vár most, az új kormánytól?

Ez összefügg az olasz belpolitikával. Attól tartok, hogy az olaszok többségét meggyőzték a könnyedén odavetett politikai szólamok. Salvini kapcsán el kell mondanom, hogy a vége felé enyhe változásokat tapasztaltam. Európa-ellenesként kezdte, aztán egyre barátságosabb Európa-párti hangot ütött meg. Ami Olaszországban történik, arról az olaszoknak kell ítélkezniük.

Ugyanez a Salvini üldöztethetővé tette a civileket és a hajóskapitányokat, akik életeket mentettek a tengeren. Olyanokat például, mint Carola Rackete. Ön szerint ő hős vagy bűnöző?

Azt mondanám, hogy a munkáját végezte erkölcsi vagy elvi alapon. Tisztelni kell azokat, akik elvekben hisznek, és így végzik a munkájukat. Szerintem egy olyan incidens, ami ott történt, nem ismétlődhet meg a jövőben.

Ön szerint az európai válasz hajóról hajóra vagy válságról válságra változott?

Nem győzöm ismételni, hogy egy tartós mechanizmust kell kiépíteni. Ezt szorgalmazom. Így nem folytathatjuk a jövőben. A tagországoknak meg kell érteniük, hogy tartós mechanizmust kell kialakítani. Szeretnék emlékeztetni azon törekvésünkre, hogy egy új Dublin-elvet alakítsunk ki. Ez nagyon fontos. Őszinte leszek önnel. Elkeserített egyes kormányok hozzáállása. Egyeseknek távolinak tűnik a kérdés, mintha ez csak a Dél-Európa ügye lenne. De nem ez az eset. Egész Európára kiterjedő stratégiát próbálunk elfogadtatni.

Ursula von der Leyen, az új bizottsági elnök belengette a dublini reformot. Ön szerint ez lehetetlen küldetés?

Egyetlen küldetés sem lehetetlen, hacsak meg nem akadályozzuk. Az Európai Bizottság új vezetésén múlik, hogy sikerül-e kihangsúlyoznia az Európa-párti politikai üzeneteket, és erről meggyőznie a tagországokat. Tudom, hogy ez nem könnyű, de nem azért vagyunk itt, mert könnyű a munkánk. Európa jövője forog kockán, ha nem találunk tartós megoldást a migrációra.

Miután tavaly Angela Merkel beszélt az Európai Parlamentben, felállt Nigel Farage, és megköszönte hozzájárulását a brexithez a 2015-ös, „tárt ajtók” politikájával. Önnek erről mi a véleménye?

Tőlem várja el, hogy minősítsem Nigel Farage hozzászólását? Sosem tenném ezt. Úgy gondolom, hogy szerepe Európában, kivált pedig saját országában nagyon negatív. Ezt majd a történészek fogják megítélni a jövőben. A történelemben ugyanis csak kétféle politikusra és vezetőre emlékeznek: azokra, akik építenek, és azokra, akik rombolnak.

Tudjuk tehát, mi a véleménye Nigel Farage-ról. Az utolsó kérdéskör az unió és Törökország közötti megállapodás, illetve Erdoğan azon fenyegetése, hogy megnyitja a kapukat. Ez mit jelent a kapcsolatok szempontjából?

Árnyaltan fogalmazok. Fenn kell tartani az unió és Törökország közötti megállapodást. Sőt, az együttműködést a jövőben el kell mélyíteni. Másrészt azonban az együttműködés nem használható fel nyomásgyakorlásra és tárgyalási eszközként.

Az interjú az Euronews Global Conversation című műsorában tekinthető meg.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.