Az óceán melegebb hőmérséklete és a tengerszint megnövekedése várhatóan fokozza a viharok hevességét és negatív hatásait.
HIRDETÉSA Dorian továbbhaladt a Bahamáktól, hatalmas pusztítást hagyva maga mögött. Ezzel kiérdemelte a "minden idők legpusztítóbb hurrikánja" elnevezést. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés és az ilyen mértékű, extra erejű viharok között összefüggés van.
A mért adatok szerint korábban még soha nem csapott le a Dorianhoz mérhető erejű trópusi vihar az Atlanti-óceán szigetvilágára.
"Határozott egyetértés alakult ki a hurrikánt vizsgáló tudósok között abban, hogy a felmelegedés egyre több intenzív, azaz 4-es és 5-ös erejű hurrikánhoz vezet"- magyarázta az Euronewsnak Timothy M. Hall, a NASA GISS munkatársa. - "Az okok részletezése bonyolult, de első megközelítésben egyszerűen arról van szó, hogy a melegebb éghajlatban az óceán jobban fölmelegszik. És ez a hő lényegében a hurrikánok fűtőanyaga. A magasabb hőmérséklet azt eredményezi, hogy több víz párolog el a levegőbe, és ezt a vízpárát beszippantja a vihar. Azután, amikor eső keletkezik, felszabadul a hő, amely tovább növeli a vihar intenzitását".
Az bizonyosnak mondható, hogy az óceánok vizének melegedése hozzájárul a hurrikánok kialakulásához, így tehát a globális felmelegedés súlyosbító tényező. Abban még nem biztosak a klímakutatók, hogy az éghajlatváltozás növeli-e a hurrikánok előfordulásának számát, de azt meg lehet állapítani, hogy az óceán melegebb hőmérséklete és a tengerszint megnövekedése várhatóan fokozza a viharok hevességét és negatív hatásait.
Timothy M. Hall szerint tehát az lehet, hogy az éghajlat melegedésével nem keletkezik több hurrikán, de a formálódó viharok nagyobb intenzitást érnek el. Ezek az extra erejű viharok azután a partokon óriási károkat okoznak. A kutató azt is hangsúlyozta, hogy a hurrikán kockázatának vizsgálata szempontjából a pusztító erejű viharok növekvő tendenciája számít.
A legfrissebb elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes régiókban, köztük az Atlanti-óceán északi részén, előforduló legerősebb hurrikánok intenzitása megnőtt az elmúlt két-három évtizedben. Az Egyesült Államok Atlanti-óceán felőli kontinentális térségében a modellezés 45-87 százalékos növekedést vetít előre a 4-es és 5-ös kategóriába tartozó hurrikánok gyakoriságát illetően.
A hurrikánok különböző éghajlatváltozással kapcsolatos hatásoktól függnek.
A tenger felszíni vizének melegedése fokozhatja a trópusi vihar szélerejét, és ezáltal az potenciálisan nagyobb károkat okozhat, ha a partokra jut. A melegebb tenger több csapadékot is jelent. Az előrejelzések szerint a csapadékmennyiség a viharok ideje alatt mintegy 20 százalékkal növekszik majd, és amint azt a Harvey hurrikán 2017-ben megmutatta, néha ez okozza a nagyobb pusztítást.
A tengerszint emelkedésével valószínűleg még súlyosabb károkat okoznak a jövőbeni partmenti viharok, beleértve a hurrikánokat is. Globális átlagban a tengerszint várhatóan akár 1,2 méterrel is emelkedhet a következő évszázadban, ami felerősíti a tengerparti viharokkal járó hullámzást. Például a tengerszint emelkedése fokozta a Sandy hurrikán hatását 2012-ben, becslések szerint 65 milliárd dolláros károkat okozva New Yorkban, New Jersey-ben és Connecticutban. E károk nagy része a part menti áradásokhoz kapcsolódott.