A viággazdaság lassulásával nem fog csökkenni a távolság gazdagok és szegények között
Kezdetét vette a G7-csúcstalákozó a USA-Kína kereskedelmi háború árnyékában. Pénteken Peking bejelentette, hogy körülbelül 68 milliárd euró értékű vámtarifákat fog kivetni az amerikai árukra.
Nem váratott sokat magára az amerikai válaszlépés. Washington megtorlásul 270 milliárd eurós vámtarifát vetett ki kínai árukra szeptembertől, illetve december közepétől. Donald Trump még a washingtoni bejelentés előtt twitteren megüzente Kínának, hogy mire számítsanak.
„ A hatalmas mennyiségű pénzt, amit Kína keresett, illetve lopott el az Egyesült Államoktól évről évre, évtizedeken át, meg kell és meg fogjuk állítani. A mi nagyszerű amerikai vállalatainkat most felszólítjuk, hogy haladéktalanul kezdjenek alternatívát keresni Kína helyett, beleértve a cégek hazahozását, és a termékek gyártását az USA-ban. "- írja Donald Trump
Ez egy újabb epizód a két gazdasági világhatalom között hosszú ideje dúló kereskedelmi csatában, melynek következményei világszerte érezhetők
Mind a Világbank, mind a Nemzetközi Valutaalap csökkentette gazdasági növekedési előrejelzését az idei évre.
Most azt jósolják, hogy a gazdasági növekedés 2,6 és 3,2 % között lesz.
De ezek nem csupán számok. A Világbank legutóbbi jelentésében rámutatott, hogy az erősebb gazdasági növekedés elengedhetetlen a szegénység csökkentéséhez és az életszínvonal javításához.
A szegények és gazdagok közötti távolság a G7-es országok többségében nem csökken. Az USA, Kanada, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, és Japán, együtt a világ teljes vagyonának felét birtokolják.
Ezekben az országokban a leggazdagabb 10 % tulajdonában van az ország vagyonának több mint fele. Míg a lakosság szegényebb 50 %-ának csupán a javak kevesebb mint 10 %-a jut.
És a világgazdaság lassulásával ez az egyenlőtlenség a belátható jövőben biztosan nem fog csökkenni, vélik a szakemberek.
