Megszokott jelenséggé váltak a nagy aszályok és a hőhullámok, ezért akkor kell cselekedni, amikor bőségesen rendelkezésre áll víz, figyelmeztet a természetvédelmi szervezet.
HIRDETÉSA hőhullámok mellett az utóbbi időben több európai országot sújtanak súlyos aszályok. Idén nyáron Franciaországban és Németországban a kormányok már vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be a rendkívüli szárazságok kezelésére - írja a WWF Magyarország az oldalán.
Az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait - emelték ki.
Mint írják, a nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A szervezet szerint azonban az aszálykárokat érdemben csökkenteni csak kizárólag a vízben bőséges időszakok idején, megelőzéssel lehet.
A rossz vízgazdálkodási gyakorlatok következtében veszélybe kerül a jövőbeli vízellátásunk, és a vízi ökoszisztémák is sokkal nehezebben fognak megbirkózni az éghajlatváltozással – írják a jelentés összefoglalójában.
Magyarországon sokkal gyakoribb lehet az aszály
Fokozott veszélyben van Magyarország, azaz a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusok várhatóak. Példaként a Duna-Tisza-közi Homokhátságot említik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének besorolása szerint már félsivatagos övezet a terület.
A WWF szerint azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség az aszálykárok csökkentésére, mert az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem elég.
"Valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizesélőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll" – mondta a legfontosabb intézkedésről Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
És hogyan lehet vizet elraktározni? "Olyan helyeket kell biztosítani, ahol kisebb tavak, vizesélőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatják magukba a többletvizet" – fogalmazott Sipos. Ezzel új életet lehet adni a tájaknak és új gazdasági lehetőségeket is biztosíthatna - tette hozzá.