India attól tart, hogy egy Tibetben tervezett kínai óriásgát a száraz évszakban akár 85%-kal is csökkentheti egy nagy folyó vízhozamát. A lépés arra készteti Delhit, hogy saját gátjának építését gyorsított ütemben tervezze meg a hatások enyhítése érdekében - írja a Reuters.
HIRDETÉS
Kína bejelentette, hogy a megszállt Tibetben, az indiai határnál megépíti a világ legnagyobb vízerőművét, közvetlenül azelőtt, hogy a Yarlung Zangbo folyó átfolyik Indiába. A folyó több mint 100 millió embert lát el Kínában, Indiában és Bangladesben.
A terv aggodalmat keltett Indiában, hogy hosszú távú stratégiai riválisa – amelynek területi igényei is vannak a térségben – fegyverként használhatja a folyó feletti ellenőrzését, amely az Angsi-gleccserből ered, és Indiában Sziang és Brahmaputra néven ismert - írja a Reuters.
Delhi becslései szerint a 170 milliárd dolláros kínai beruházás lehetővé tenné Peking számára, hogy akár 40 milliárd köbméter vizet, vagyis a határ egyik kulcsfontosságú pontján évente befogadott vízmennyiség több mint egyharmadát elterelje, írja a hírügynökség, amely betekintést nyert a főbb dokumentumokba.
A hatás különösen érezhető lenne a monszunon kívüli hónapokban, amikor a hőmérséklet emelkedik és India nagy részén a földek terméketlenné válnak.
A kínai külügyminisztérium szóvivője a Reuters kérdéseire elmondta, hogy a vízerőmű-projektek "szigorú tudományos vizsgálatokon estek át a biztonság és a környezetvédelem tekintetében, és nem lesznek kedvezőtlen hatással a vízforrásokra, az ökológiára vagy a geológiára a folyó alsóbb szakaszán fekvő országokban".
"Kína mindig is felelősségteljes hozzáállást tanúsított a határokon átnyúló folyók fejlesztése és hasznosítása iránt, és hosszú távú kommunikációt és együttműködést tart fenn az olyan alsóbb folyású országokkal, mint India és Banglades" – állította a szóvivő.
Delhi szerint egy saját építésű óriási gát enyhítené a kockázatokat, de a terv erős helyi ellenállásba ütközik. Az indiai projekt enyhítheti Peking azon törekvését is, hogy pusztító víztömegeket engedjen le a folyó alsó szakaszára – állítják a hírügynökség forrásai.
Pakisztán - Kína szövetségese, amely májusban rövid ideig összecsapott vele - viszont éppen Indiát vádolta azzal, hogy a vizet fegyverként használja. Delhi idén felfüggesztette részvételét az 1960-ban Iszlámábáddal kötött vízmegosztási szerződésben, és fontolgatja, hogy egy másik fontos folyó vízét eltereli lejjebb fekvő szomszédjától.
Egy nemzetközi bíróság úgy döntött, hogy Indiának be kell tartania a megállapodást, de Delhi szerint a testületnek nincs joghatósága.