Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Balassagyarmatról a tranzitzónába szállított férfit éheztettek a magyar hatóságok

Balassagyarmatról a tranzitzónába szállított férfit éheztettek a magyar hatóságok
Szerzői jogok
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága utasította a magyar kormányt, hogy adjon enni egy tranzitzónában lévő iraki férfinak. Ez volt a 15. eset, hogy csak a bíróság utasítására adnak enni valakinek a tranzitzónában, és a 20 éves férfi volt a 24. ember, akitől megvonták az élelmet – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Az ő esete annyiban tér el a korábbiaktól, hogy balassagyarmati menekültszállóról szállították át a tranzitzónába.

Tavaly augusztus óta tizenötször fordult elő, hogy a civil szervezet Strasbourghoz fordult, és a bíróság közbenjárt, hogy ne vonják meg az élelmet az ügyfeleiktől. Összesen 24 ember esetében fordult elő, hogy nem adtak enni nekik a hatóságok.

A mostani eset annyiban más, hogy eredetileg nem az egyik tranzitzónában tartózkodó embertől vonták meg az élelmet. A 20 éves iraki férfit Balassagyarmatról szállították át július 9-én. A nyitott menekültszállón előtte nem csak élelmet biztosítottak neki, adományokat is kaphatott. Menekültkérelmét a sokat bírált Stop Soros törvénycsomag érvénybe lépésének hónapjában, tavaly júliusban adta be. A tranzitzónában már nem adtak neki enni, csak a testvérei maradékából evett. A bíróság ideiglenes intézkedésben július 17-én utasította a magyar hatóságokat.

A Belügyminisztérium és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Hivatal korábbi megkeresésünkre ezt az állásfoglalást közölte. "A magyar törvények világosak, kimondják, hogy minden migránsnak, aki menedékkérő státuszban tartózkodik a tranzitzónában, jár és biztosított az ellátás, amire éves szinten fejenként több mint 700 ezer forintot áldoz a magyar állam. Amennyiben azonban a menedékkérő kérelmét elutasították, el kell hagynia a tranzitzónát, erről is egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok."

Idén márciusban egy afgán férfi esetében azzal indokolták, hogy nem kapott enni, hogy elutasított menedékkérőről volt szó, "akit már kiutasítottak az ország területéről, így el kellett volna hagynia az országot, aminek eddig nem tett eleget. A magyar hatóságok segítséget nyújtanak az önkéntes távozáshoz, ám az érintettek megtagadják az együttműködést."

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint "ez semmiképpen nem ad magyarázatot arra, hogy a magyar hatóságok miért nem adnak enni a fogva tartott embereknek. A zárt intézetekben lévő emberek élelmezése az állam elemi kötelessége, tekintet nélkül arra, hogy a fogva tartott személy menedékkérő vagy kiutasított. A zárt intézetekben az ellátás nem érdem szerint osztogatható, az minden fogva tartott embernek jár, tekintet nélkül a jogilag leírt helyzetére" – fogalmaztak, hozzátéve, hogy erre hívja fel a kormány figyelmét a strasbourgi bíróság, mikor felszólítja a hatóságokat, hogy adjanak enni az éheztetett embereknek.

A Helsinki Bizottság szerint a segítség, amit a magyar hatóságok az önkéntes távozáshoz nyújtanak, az az „éheztetés”.

Felipe González Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges jelentéstevője júliusban 8 napos hivatalos látogatáson volt Magyarországon. A látogatását lezáró nyilatkozatában aggályosnak nevezete a börtönszerű körülményeket a tranzitzónában, és külön kitért ezekre az esetekre is.

A kitoloncolási eljárás alatt állókat egy külön szektorban helyezik el, és itt a felnőtt férfiaktól időnként megtagadják az élelmezési ellátást. Sokakat azzal fenyegetnek, hogy a származási országukba fogják visszatoloncolni őket, ahol üldöztetéssel is szembesülhetnek – írta Morales.