Se a zöldek, se a liberálisok, se a szociáldemokraták nem támogatják meg a fideszes politikusok alelnöki tisztségét a parlamenti szakbizottságokban.
HIRDETÉSA Néppárton kívüli három legnagyobb parlamenti frakció - a szociáldemokrata, a liberális és a zöld - egyike sem szavazza meg a fideszes politikusok alelnöki és elnöki tisztségeit - tudta meg az Euronews parlamenti közleményekből. Úgy tudjuk, hogy ugyanez igaz a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakció politikusaira, illetve az ő posztjukat az EPP sem fogja támogatni.
Liberális nem a Jog és Igazságosság és a Fidesz jelöltjeire
Ahogy arról kedden beszámoltunk, a liberális Renew Europe frakció, többek közt két magyar momentumos képviselő felszólalásainak hatására, úgy döntött, hogy nem támogatja a magyar és a lengyel kormánypárti EP-képviselők elnökségét, illetve alelnökségét a parlament szakbizottságaiban.
Így az már kedd este valószínű volt, hogy borul az európai parlamenti bizottsági tisztségek elosztásáról szóló eddigi elv. Ugyanis az EP-ben az volt a bevált gyakorlat, hogy a szakbizottsági posztokról a parlamenti erőviszonyokat tükröző képlet, a d'Hondt formula alapján döntöttek. Ez viszont azt jelenti, hogy több frakció is figyelmen kívül hagyná.
Igaz, a liberális frakció azt javasolta, hogy az EPP és az ECR (a magyar illetve a lengyel kormánypárt képviselőinek a frakciója) állítson olyan jelölteket, "akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.” Azaz ha a néppártiak nem fideszes, illetve lengyel kormánypárti képviselőt jelölnek a szakbizottságok élére, akkor megszavazzák őket. Ellentétben a szélsőjobboldali jelöltekkel.
A szociáldemokraták sem szavazzák meg
Az EP szociáldemokrata frakciója kedd reggel úgy döntött, hogy ők sem támogatják a fideszes jelölteket az Európai Parlament szakbizottságainak alelnöki posztjaira.
A Demokratikus Koalíció közleményében azt írta, hogy a S&D frakció reggeli ülésén a párt EP-képviselőinek javaslatára döntött úgy, hogy nem szavazza meg a Fidesz által jelölt politikusokat a Parlament szakbizottságainak vezető tisztségeire.
"Az ok egyszerű: az európai politika irányításában nem vehetnek részt a közös Európa ellenségei, az európai integráció rombolói" - fogalmaznak.
Ujhelyi István EP-képviselő Facebookján azt írta: "Az S&D sem támogatja a fideszes jelölteket az Európai Parlamenti bizottságok alelnöki posztjaira".
"Felháborító és megengedhetetlen, hogy az Európai Unió ellen hazug hadjáratot folytató Orbán-rezsim katonáit ültessék fontos pozíciókba az Európai Parlamentben! Az S&D frakció ma elsöprő többséggel megszavazta, hogy a mai szavazásokon nem fogja támogatni a Fideszes jelölteket a szakbizottságok alelnöki posztjaira. Egyértelmű jelzést küldünk tehát Orbán Viktornak: aki a jogállamiság lebontásával putyini diktatúrát épít Európa közepén, annak nincs helye az EP meghatározó posztjain sem-" fogalmazott.
A Népszava korábban arról írt, hogy a zöldek sem szavazzák meg a fideszeseket és a szerdai szavazásokon el fogják utasítani a Fidesz vezető pozíciókra jelölt EP-képviselőit.
Kiket jelöltek?
Összesen öt fideszes politikust javasolt az Európai Néppárt frakciója különböző parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjára.
Hidvéghi Balázst jelölték a LIBE harmadik alelnökének. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot bízta meg anno az Európai Parlament, hogy készítsen jelentést a magyar jogállamiságról, a legtöbben ezt a rapportőre nevével ismerik, a Sargentini-jelentésről van szó.
A legnagyobb magyar sajtóvisszhangot Deutsch Tamás jelölése kapta: a korrupciós ügyeket vizsgáló Költségvetési Ellenőrző Bizottságban lehet a negyedik alelnök.
Gál Kingát második alelnöknek jelölték a külügyi bizottság biztonság- és védelmi politikával foglalkozó albizottságába. Trócsányi László volt igazságügyi minisztert az alkotmányügyi bizottság, Bocskor Andreát a kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság negyedik alelnökének jelölték.
A lengyelek többen vesztenének
Lengyel részről a volt miniszterelnököt Beata Szydlót jelölte frakciója a foglalkoztatás és szociális ügyek szakbizottság élére. Úgy tudni, hogy a szociáldemokraták sem támogatják, így a liberálisokkal együtt blokkolhatják a lengyel kormánypárti politikus elnöki tisztségét.
Első alelnöknek jelölték Witold Jan Waszczykowksit a külügyi bizottságban, Janusz Lewandowskit a költségvetési bizottságban, Zdisław Krasnodębskit pedig az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban. A petíciókkal foglalkozó bizottság harmadik alelnökének Ryszard Czarneckit jelölték. Czarnecki az előző ciklusban az EP egyik alelnök volt. Azonban lemondatták, miután Roza Thun lengyel néppárti képviselőt náci kollaboránshoz hasonlította.
A szakbizottságok vezetőiről szerda délután döntenek a szakbizottságok tagjai.
Megtorpedózhatnak egy jelöltet?
Az Index cikkében szerepel több példa erre 2014-ből, amikor "fellázadtak" a szakbizottságok tagjai, és nem választottak meg egy jelöltet. A petíciókkal foglalkozó bizottság élére az Öt Csillag Mozgalom képviselőjét jelölték, de 23-8 arányban elutasította a szakbizottság. Egy svéd liberális került a helyére, és ki is töltötte az öt évet. Két AfD-s politikust pedig hiába jelöltek alelnöknek, nemet mondott a szakbizottság tagsága rájuk.
HIRDETÉSIlletve 1994-ben Silvio Berlusconi frakciójának a kutatás-ügyi szakbizottság élére jelölt politikusát nem szavazta meg a szakbizottság, abból az esetből olyan feszültség lett, hogy végül lemondott a helyette megválasztott szocialista jelölt, az olasz konzervatív javára.