A menekültválság előtti szinten a menedékkérők száma

A menekültválság előtti szinten a menedékkérők száma
Szerzői jogok
REUTERS/Alkis Konstantinidis
Betűméret Aa Aa

Három éven át tartó folyamatos csökkenés után tavaly már megfelelt az Európai Unióban benyújtott menedékkérelmek száma a menekültválság kezdete előtti szintnek - írta hétfőn közzétett éves jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).

Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 666 480-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös példátlan menekültáradat előtti szintnek.

Kiemelték: bár a beadványok száma meglehetősen stabilan alakult, voltak lényeges eltérések egyes országok között.

A kérelmezők legnagyobb csoportját továbbra is a szíriaiak alkották, részarányuk azonban nagyjából 13 százalékra esett vissza. Őket az afgánok és az irakiak 7-7 százalékkal követték, majd a pakisztániak, az irániak, a nigériaiak, a törökök és a venezuelaiak. 2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt.

Jelentősen nőtt a venezuelai, a kolumbiai és más latin-amerikai, például hondurasi, nicaraguai és perui menedékkérők száma.

A menedékkérelmet benyújtók csaknem egyötöde olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, ilyen például Venezuela, Kolumbia, Albánia vagy Georgia.

Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 601 525 elsőfokú beadvány mintegy 39 százalékát bírálták el pozitívan, ez 7 százalékpontos visszaesést jelent.

A legmagasabb átlagos elismerési arányt a jemeniek (89 százalék), a szíriaiak (88 százalék) és az eritreaiak (85 százalék), a legalacsonyabbat pedig a moldovaiak (1 százalék), az észak-macedónok (2 százalék) és a georgiaiak (5 százalék) körében jegyezték fel.

Az összes beadvány közel háromnegyedét Németországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban nyújtották be.

A végső határozatra váró ügyek száma 2018 végén 896 ezer körül volt, 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az idei év első öt hónapjában több mint 290 ezer kérelmet regisztráltak. Ez 11 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, a szakemberek azonban úgy vélik, a megugrás még nem jelenti azt, hogy trendforduló következik hosszabb távon.